Több mint egy év után először nőtt a reálkereset Magyarországon
Ugyan a keresetek emelkedési üteme lassul, augusztusban a fizetések nagyobbat nőttek éves összehasonlításban, mint az árak, 1,7 százalékponttal.
Ugyan a keresetek emelkedési üteme lassul, augusztusban a fizetések nagyobbat nőttek éves összehasonlításban, mint az árak, 1,7 százalékponttal.
Az inflációt még nem sikerült letörni, a küzdelmet folytatni kell. Az infláció év végén 7 százalék körül lehet – a jegybanki cél 3 százalék. Az alapkamat 2024 februárjában csökkenhet először 10 százalék alá, ha minden jól megy, és a jegybank 75 bázispontos vágásokkal tud tovább haladni.
Láncfűrésszel kampányolt, mindent beígért a celebből lett szélsőjobboldali politikus, Javier Milei, az „argentin Trump”, és ez be is jött neki, vasárnap elnöknek választották. Csakhogy a nehéz gazdasági helyzetben a nagy remények növelik a nagy csalódás kockázatát.
Kiderült, mitől tartanak leginkább a hazai vállalatok.
Még soha nem volt olyan drasztikus bezárási hullám, mint most: mindössze fél év alatt 4500 bolt zárt be Magyarországon - írja a Portfolio.
Pár tizedszázalékon múlt, hogy nem Csehországban lett a legmagasabb az infláció az EU-tagállamok közötti összehasonlításban.
Igaz, ehhez 142 százalékos infláció párosul.
Mit hozhat a madárinfluenza-járvány kitörése hazánkban? Okozhat-e a járvány ellátási problémákat és drágulást az ünnepek előtt? Mit tesznek a hatóságok, és mit tehetünk mi a járvány terjedésének megfékezésére? Minden, amit a járványról tudni érdemes.
Miközben a gázárak egy éve változatlanok, a Központi Statisztikai Hivatal szerint a vezetékes gázért 33,5 százalékkal kevesebbet kell fizetni, mint egy éve. Ha a KSH a gáz esetében nem értékindexet számolna árindex helyett, majdnem 11 százalék lenne az infláció.
Elemzők által várt mértékben gyorsult az infláció Oroszországban októberben éves összevetésben, miközben a becsültnél kisebb volt a fogyasztói árnövekedés havi szinten.
Nemcsak a vizsgáztatás, de általában minden szervizdíj drágább lett.
Négy szűk esztendő után ismét a 2019 előtti gyors növekedési pályára állítaná vissza a gazdaságot a kormány, bár a munkaerő kínálata szűkös, a kamatszint tartósan magas marad, az államadósság terhei nőnek, a külső források érkezése pedig akadozik.
9,9 százalékosra lassult az infláció; egyre nagyobbak a különbségek a gazdagok és a középosztály között is; átléptük az eredeti éves hiánycélt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A kormány biztosra ment, amikor nagyot ígért, mert az egy számjegyű infláció az év végére fixen meglesz – írtuk meg már januárban. Orbán Viktor megvárta, hogy kedvezőre forduljanak a világpiaci folyamatok, és túl legyünk a legdurvább áremeléseken, amikor bejelentette: küzd azért, hogy onnan már csak tizedével nőjenek tovább az árak. Az MNB segítségére, a gazdasági növekedés beáldozására és a viszonylag jó időjárásra is szükség volt a cél eléréséhez, és persze arra is, hogy más országok leváljanak az orosz energiáról.
A kormány „átvette az infláció elleni küzdelmet”, íme az eredmény.
Majdnem tizedével drágább minden, mint egy éve, de csak majdnem: épphogy, de a kormány célja alá lassult az infláció.
Minden drágul, emiatt magasabb fizetéseket kell adni, ami viszont újabb dráguláshoz vezet – ebben a kínos helyzetben van a magyar gazdaság két éve. Az áremelkedés üteme lassan csökkenni kezdett, de az elmúlt évek annyira megviselték az országot, hogy az újabb bértárgyalások akár még lökhetnek is egyet az infláción.
Minél magasabb a valós infláció, annál jobban elszakad az érzékelés a valóságtól – mutat rá a gazdaságkutató.
Az árszabályozás bonyolult és kétes sikerű folyamat, a jegybank inkább ostorozással igyekszik visszafogni a telekommunikációs szolgáltatókat és másokat az áremeléstől. Lehet, hogy egyes cégek ceruzája túl vastagon fog, de a körülményeket a kormány és az MNB együtt alakították.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet óvatos a jövővel kapcsolatban.