Elindította szolgáltatását az első aggregátorcég, amely a háztartási napelemesek többletáramát árulja majd az áramtőzsdén. Azt ígérik, hogy a hivatalos átvételi árhoz képest akár háromszoros árat is el lehet érni így, ami jelentősen javíthatja a bruttó elszámolásba kerülő rendszerek megtérülését, és kedvet csinálhat újak telepítéséhez, tovább zöldítve a hazai energiatermelést.
A felújított panellakások négyzetméterára már elérte az 1 millió forintot, az átlagár pedig 750 ezer forintnál hasít.
Budapesti Zöld Panelprogram indul. Ezzel javítanák a társasházak energetikai jellemzőit, és csökkentenék a károsgáz-kibocsátást. Budapest és a kerületek 5 milliárd forintos alapot hoznak létre, amihez önerővel és banki hitellel kellene beszállniuk a tulajdonosoknak.
Megjelent a jogszabálytervezet a Vidéki Otthonfelújítási Program változtatásáról, ami révén a nyugdíjasok is jogosultak lehetnek a támogatásra. Van azonban más érdekesség is a dokumentumban, és nem csak a nyugdíjasoknak.
Bár a kormány korábban azt állította, hogy kikötőt vásárolt 2019-ben Triesztben, valójában még csak most kezdik építeni a létesítményt, 50 ezer köbméteres feltöltéssel indul a munka. Ettől várják, hogy jobban tudunk exportálni, majd valamikor 2028-ban.
A befektetési célú vásárlók miatt megugrott a kereslet az új lakások iránt januárban. Az új lakások áremelkedése a használtakét is húzza, az „újszerű” ingatlanok átlagos négyzetméterára Budapesten már 1,48 millió forint.
2023-hoz képest közel harmadával esett vissza a lakásépítések száma. Az engedélyezett lakásépítések száma is kisebb volt, mint az előző évben.
Magyarországon a lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló arány. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank legújabb statisztikái meglepő képet festenek Budapest lakóingatlan-piacáról: a fővárosi ingatlanok mindössze 68 százalékában lakik a tulajdonos. A Bankmonitor írt arról, mi minden következik ebből.
Több mint 1,3 milliárd forintot kellett fizetni azért a két helyrajzi számon lévő balatonföldvári ingatlanért, amelyet a magyar állam árverés útján értékesített tavaly ősszel – derült ki az ügylet adásvételi szerződéséből. Az egyik új tulajdonos Mikesy Álmos lett, aki a Gránit Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója is, de állítása szerint a Tiborcz Istvánhoz is köthető alapkezelőnek semmi köze sem lesz a beruházáshoz. A HVG információi szerint az egykori szálloda területére lakóingatlanokat terveznek.
A helyi jövedelmekhez viszonyítva a helyi ingatlanárakat a kistelepülések ingatlanpiaca egy nagyságrenddel olcsóbb, mint a fővárosi. Egyévi budapesti jövedelemből 4 négyzetméter budapesti használt lakás sem jön ki.
A jelenséget a schengeni csatlakozás robbantotta ki, miatta már minden ötödik lakos romániai áttelepülő Battonyán, de más települések is népszerűek.
A KSH decemberi adatai komoly termelésbeli visszaesésről jelentettek, de közben az építőanyag-megrendelések év elején valósággal berobbantak.
A 2024-es mélységek után előrelépést mutathat a magyarországi ingatlanpiac. A prémium magyar állampapírok kifizetése és sok más tényező segítségével várhatóan duplázódik az ingatlanbefektetések értéke.
Cégbírósági iratokból derült ki a változás.
Azt akarja a finn kormány megakadályozni, hogy a megszerzett épületeket kémtevékenységre vagy szabotázsakciók szervezésére használják.
A korábban vártnál kevesebb pénz kerülhet át a nyugdíjpénztárakból lakáscélra, az állampapírok kamataiból pedig elég sokat visszatehetnek az emberek az államkasszába.
Rossz év volt 2024 az építőipari mikro-, kis- és középvállalkozások számára, reálértéken visszaesett a lakáscélú hitelek összege, a felújítási célúaké pedig éppen csak csordogált. 2025 jobbnak ígérkezik, aminek már látszanak is a jelei.
Licitálnak a vevők az elérhető lakásokra. Van eladó, aki már inkább letiltja a számát, olyan sokan keresik. Ingatlanba ömlik az állampapírok után kifizetett kamat.
Európa majd minden nagyobb városban gyorsan nőnek az albérleti díjak, ami nagyban felelős a sok helyen kialakult lakhatási válságért. Határokon átnyúló adatelemző újságírói együttműködésben készült cikkünkben 26 EU-s nagyváros adatai mentén tárjuk fel a kialakult válság okait és lehetséges megoldásait.
Átlagosan 9 százalékkal drágultak a lakások januárban Magyarországon, legalábbis ezt mutatja az ingatlan.com lakásárindexe. A legnagyobb mértékben Debrecenben és környékén, valamint Budapesten emelkedett az az ár, amit a hirdetők lakásukért kapni szeretnének. Budapesten 1,17 millió forint az átlagos négyzetméterár.
