Magyarországon drágultak a legnagyobbat az ingatlanok 2010 óta az EU-ban
A bérleti díjak emelkedésében is dobogósok vagyunk az Eurostat szerint.
A bérleti díjak emelkedésében is dobogósok vagyunk az Eurostat szerint.
A helyi jövedelmekhez viszonyítva a helyi ingatlanárakat a kistelepülések ingatlanpiaca egy nagyságrenddel olcsóbb, mint a fővárosi. Egyévi budapesti jövedelemből 4 négyzetméter budapesti használt lakás sem jön ki.
A lakásárak a jövedelmekhez viszonyítva is nőttek az elmúlt években. A társadalmi egyenlőtlenség hatalmas, a felső ötöd jövedelméből kétszer annyi négyzetméterre futja, mint a közepes jövedelműekéből, és ötször annyira, mint a legszegényebbekéből.
A nagyon olcsótól a nagyon drágáig, a nagyon kicsitől a hatalmasig mindenféle ingatlan gazdára talált idén.
Utcaszintre lebontva tette közzé a KSH, milyen árakon lehetett tavaly ingatlanokat eladni. Az ország legdrágább utcája most először nem budapesti, az első helyhez 2 millió 639 ezer forintos négyzetméterár kellett, míg a legolcsóbb helyen 23 ezer forint volt a házak négyzetméterenkénti ára.
Egy új lakást közel 13 évnyi nettó átlagkeresetből lehet megvenni Magyarországon, de Budapesten ennél is rosszabb a helyzet, ott közel 17 évet kell várnia annak, aki bérből él. Már persze ha se ételre, se italra, se semmire nem költ közben. Ha igen, akkor ez a szám könnyen felugorhat 30-40 évre.
2015 óta a lakásbérleti díjak megduplázódtak.
Mélyponton vannak a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma alapján ez egy darabig még így is marad. Az árak alig emelkednek az újlakás-piacon, leginkább azért, mert elérték a fizetőképe kereslet plafonját.
Egyre többen hirdetnek eladásra ingatlant, az érdeklődések száma is megugrott, a drágulás viszont az év első négy hónapjában még csak 3,5 százalékos volt.
20 százalék fölötti hozamot könyvelhet el, aki 2015-ben ingatlanba fektetett. Jelenleg 4-5 százalékos hozamot termel egy ingatlan, aminél bőven vannak jobb befektetések.
185 százalékkal drágábbak most a magyar lakások, mint 2010-ben voltak.
Eddig nem Rákosrendező és környéke volt a luxusingatlan-beruházások legnépszerűbb célpontja, a beruházás hatására azonban ez megváltozhat.
Az egyik településen a lakóknak már az ötöde romániai.
Országosan a jó állapotú ingatlanokat vásárolták inkább az ügyfelek az év első hónapjában.
Az árakat a Balaton-parti települések tornászták fel.
Az I. a XII. és V. kerület mellett immár ott van az egymilliósok klubjában a II.. a VI. és a XIII. kerület is. A pesti négyzetmétert a XII. kerületben mérik a legdrágábban, és a XX. kerületben a legolcsóbban.
A jelenlegi adatok alapján óriási különbségek mutatkoznak a megyék között. A legolcsóbb részeken 200 ezer forint alatti az átlagos négyzetméterár, de a felkapottabb helyeken ez félmillió forint fölé is felkúszik.
A KSH adatai szerint 700-szoros eltérés tapasztalható a legolcsóbb és legdrágább magyarországi ingatlan között.
Ha a fővárosban akar panelt venni, akkor ne reménykedjen túl nagy engedményben. Amennyiben viszont egy vidéki, felújítandó családi ház a cél, akkor ne habozzon alkudni!
Folytatjuk a magyarok külföldi ingatlanvásárlásáról szóló cikksorozatunkat. Ezúttal azt tekintjük át részletesen, hogy a Magyarországhoz legközelebb eső olaszországi régióban mire számíthatnak a magyar vásárlók. A térséget jól ismerő Semperger-Sommariva Kinga több más mellett elmondta, melyek a legnépszerűbb városok, miért érdemes eleve felújított ingatlant venni, miért lehetnek problémásak a túl olcsó ingatlanok, milyen adminisztratív folyamatok terhelik a lakásvásárlást, melyek a térség, Friuli-Venezia Giulia földrajzi és időjárási adottságai. Interjú.