Felettébb kínos, ha az üzletemberek nagyobb szociális érzékenységet mutatnak, mint a kormány. Márpedig ez van. A Magyar Európai Üzleti Tanács most megjelent ajánlása döbbenetesnek tartja, hogy a népesség egyharmada Magyarországon szegénységben él, és hogy a nélkülözők 43 százaléka gyermek. Ha Magyarország be akar kapcsolódni a negyedik ipari forradalomba, a gazdaságpolitikán változtatni kell – javasolja a fórum.
Hol csak erővel igyekszik kiűzni a külföldi hátterű cégeket a kormány, hol pedig amikor a külföldi tulajdonosok már jelzik, kiszállnak, az állam hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni. De van, amikor a cégek kivonulása független a kormányzati gazdaságpolitikai szándéktól, inkább a magyar emberek kevés pénze vagy a globális újrapozicionálás miatt történik. De miért nem kérünk a külföldi tulajdonosból, ha az szakértelmet, pénzt hozott ide, a térséget húzza, és sokkal hatékonyabb, mint több magyar versenytársa? A kivonuló cégek helyére sok esetben hazai szereplők, vagy a legtöbb esetben az állam lép be.
Az Egyesült Államokban a Fed dallasi részlege egy igen érdekes grafikont tett közzé, mely a foglalkoztatottsági adatokat mutatja be szektoronként felbontásban egészen 1850-ig visszamenőleg. A grafikonról az látszik, hogy míg a harmadik, vagyis a szolgáltató szektor folyamatosan bővül, addig az agrárium és az ipar aránya csökken a foglalkoztatottak arányát tekintve. Az újraiparosítást célul kitűző magyar kormány számára talán megszívlelendő lehet ez a mutató.
Kiugró mértékben, 3,9 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához számítva. Alapvetően az ipar és az építőipar volt a húzómotor, ilyen növekedésre 2006 óta nem volt példa. Ez a növekedési ütem ugyanakkor valószínűleg nem lesz fenntartható, ráadásul minél nagyobb az idei növekedés, az annál inkább lenyomhatja a jövő évi bővülést.
79 szárazföldi szélturbina telepítésére és szervizére kapott megrendelést a Siemens Texasban. 56 ezer háztartást látnak majd el árammal.
2013 januárjában nem csak Pekingben volt fullasztó a szmog, az ország további 1,3 millió négyzetkilométernyi területén szenvedett tőle a lakosság. A hatóságok tanácsát követve az emberek inkább bezárkóztak otthonaikba, ablakaikat pedig zárva tartották: a Kínai Amerikai Nagykövetség által kiadott szennyezettségi adatok szerint ugyanis a szálló por koncentrációja az 500-as skálán 728 pontot ért el. A közlekedésért felelős szervek határozata szerint a nagyon rossz minősítésű levegő miatt az autók közel harminc százalékát nem engedték forgalomba, a szabályszegőket pedig súlyos büntetéssel jutalmazták. Hupej tartományban egy autópályát lezártak, csak Pekingben több mint ötven repülőgépjáratot töröltek, Kína érintett területein pedig közel ötszáz gép nem szállhatott fel. A miniszterelnök ígérete szerint a károsanyagok kibocsátásának csökkentésével, valamint az ipari termelés gyorsabb átalakításával próbálnak majd javítani a helyzeten. Képes összefoglalónk a három hónapja ismét felbukkanó, de már korábban is problémákat okozó légszennyezésről.
Új hőkezelő és hegesztőrészleget alakítanak ki a Hajdu Autotechnika Zrt. téglási szerszámüzemében, így az eddig jellemzően kooperációban végzett hőkezelést a gyár önállóan tudja végezni.
Az Európai Unióban (EU) és az euróövezetben is csökkent júniusban a feldolgozóipari új megrendelések állománya, az Eurostat szerdán közölt adatai szerint éves összevetésben Magyarországon volt a legnagyobb visszaesés.
