Életének felkavaró rezüméje Gergely Ágnes új kötete
Gergely Ágnes nyolcvanon jócskán túl verstömörségű prózájában egyre inkább csak arra emlékszik, amire emlékezni érdemes, akár a rég-, akár a közelmúltból.
#irodalom
Nádasdy Ádám: Még Arany János is követett el hibát műfordításban
A nyelvészprofesszor, költő az elmúlt harminc évben kéttucatnyi klasszikus színművet és Dante Isteni színjátékát fordította magyarra. Mindeközben számos buktatóval kellett szembenéznie.
Elbeszél, kibeszél, de nem dramatizál Halász Rita díjnyertes debütáló regénye
A Mély levegő a párkapcsolati erőszakot, az elválás és az újrakezdés nehézségeit járja körül sok empátiával, de sosem didaktikusan.
Letehetetlen olvasmány Kollár-Klemencz László családi emlékeket felidéző regénye
Az Öreg banda című kötet öt nemzedék ágas-bogas, rengeteg tükörszilánkból összeálló története.
A valóság morzsáiból állt össze Parti Nagy Lajos recepteket ízesítő "féltényregénye"
Minősíthetetlen pocskondiázásra adott elegáns válasznak is beillene Parti Nagy Lajos új remeklése. Főhőséből, a hírneves Kner dinasztia egyik ismeretlen figurájából, életének ténymorzsáira támaszkodva, olyan hús-vér asszonyt formált, akinek alakját már a valóság is nehezen írhatná át.
„Hazátlanabb az én szavam a szónál! Nincs is szavam” – 100 éve született Pilinszky János
Amilyen vékony, olyan súlyos életművet hagyott ránk a múlt századi magyar költészet magányos és talányos óriása, Pilinszky János. Egy önpusztító, boldogtalan ember keserű életművét. Az evangéliumi esztétikát hirdette, de az evangélium mint örömhír nem volt jelen sem az életében, sem az életművében.
Puskás Panni: Amikor a nem is olyan sok szabadságot elveszik, fel kell lázadni
„Nyitottan, szeretettel fogadom a kritikát, hiszen álltam, állok a másik oldalon is” – mondja a színikritikusból íróvá lett Puskás Panni, akinek A rezervátum visszafoglalása című bemutatkozó kötete az idei év egyik legnagyobb visszhangot kiváló hazai irodalmi műve. „Nőügyekről”, menekültkérdésről, tabusítás nélküli párbeszédről, felemelt mutatóujj-mentes történetmesélésről, és persze az elmúlt másfél év kollektív pszichózisáról beszélgettünk.
Egy a cirkusz, egy a sátor! Bödőcs új könyve egy ismerős országba kalauzol minket
A regény tripla szaltó a trapézról, védőháló nélkül. A 15 év múlva megtartandó jövőben semmi sem változott: ismerős a cirkusz, ugyanaz a közönség, marad a Porondmester.
150 millió forintot osztanak szét Demeter Szilárdék könyvkiadók között
Egy- és ötmillió forint közötti összegre lehet pályázni.
"József Attilának lett igaza, neki érdemes volt nem dolgoznia"
Vaskos monográfiája első kötetében József Attila érett költészetének küszöbéig vezeti el az olvasót Tverdota György irodalomtörténész, aki szerint a tragikus sorsú költő joggal nevezhető szerencsésnek.
Azért baj Demeter Szilárd szarozása, mert nála a kasszakulcs
Alig akad olyan magyar író, aki csak az írásból fenn tudná tartani magát. Mindenki más egyéb munkákra, pályázatokra, ösztöndíjakra szorul – utóbbiak nagy része fölött az a Demeter Szilárd diszponál, aki épp páros lábbal szállt bele a kortárs irodalomba.
Demeter Szilárd a magyar íróknak: Tegyenek már le valamit az asztalra ezért a sok pénzért
A főigazgató azt mondta: szereti a magyar kultúrát, és minden, ami jobbá teszi, az számára öröm.
Jézusban nem könnyű hinni, de nem hinni benne sem egyszerű
Mi hajtja az embert a megtérés felé? És mi mozdít el egy hívőt a szkeptikusság irányába? A francia Emmanuel Carrère mind a két utat bejárta, de kíváncsi volt arra is, hogy az első keresztények hogyan jutottak el addig, hogy higgyenek egy Jézus nevű aszketikus forradalmárban, és valószerűtlen kultuszt építsenek köré. És miközben ezt kutatja, kicsit újrarajzolja az evangéliumokat.
Demeter Szilárd vitairattal jelentkezett a „jóemberkedő értelmiségről” és a képmutatásról
A PIM igazgatója szeretné megélni azt az időszakot, amikor ujjongva olvashatja magyar szerzők tucatjait, de "sajnos, nem ez a helyzet".
Fürjes Balázs reagált Demeter Szilárd kijelentésére: Hatalomból a hivatalosság végképp ne ítélkezzék, ne akarjon nevelni senkit!
Az államtitkár szerint a magyar irodalmi alkotások megítélését a mindenkori olvasóközönségre kell bízni.
„A hülyék mellett el kell menni anélkül, hogy véleményeznénk” – mondja Demeter Szilárdról az egykori fideszes képviselő
Gulyás Dénes úgy véli, Demeter Szilárdot „le kéne venni a sakktábláról”.