Spiró György: „Az emberiség válságról válságra fog vergődni, amíg meg nem semmisíti önmagát”
Az író új esszékötetében reményként csupán azt villantja fel, hogy az emberi hülyeségnek talán evolúciós haszna is lehet.
Másképp lát, mint az olvasói. Nem mást, csak másképp. Ez a benyomása támadhat annak, aki kézbe veszi Spiró György Mikor szabad ölni? című legutóbbi esszékötetét.
Megannyi meglepetés. Arról, hogy amikor Nádasdy Ádám felfrissítette a Bánk bán szövegét, Spiró közli, jó, hogy így történt, de az ő szívéhez Katona József másik, ma már alig ismert drámája, a Jeruzsálem pusztulása közelebb áll. Az utóbbit ő dolgozta át, a Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiója játszotta egy ideig. Amikor Heltai Jenő naplóját Négy fal között címen kiadta a Magvető, Spiró abban a XX. századi irodalom alapművét látta meg.