A nyelvészprofesszor, költő az elmúlt harminc évben kéttucatnyi klasszikus színművet és Dante Isteni színjátékát fordította magyarra. Mindeközben számos buktatóval kellett szembenéznie.
A Mély levegő a párkapcsolati erőszakot, az elválás és az újrakezdés nehézségeit járja körül sok empátiával, de sosem didaktikusan.
Az Öreg banda című kötet öt nemzedék ágas-bogas, rengeteg tükörszilánkból összeálló története.
Minősíthetetlen pocskondiázásra adott elegáns válasznak is beillene Parti Nagy Lajos új remeklése. Főhőséből, a hírneves Kner dinasztia egyik ismeretlen figurájából, életének ténymorzsáira támaszkodva, olyan hús-vér asszonyt formált, akinek alakját már a valóság is nehezen írhatná át.
Amilyen vékony, olyan súlyos életművet hagyott ránk a múlt századi magyar költészet magányos és talányos óriása, Pilinszky János. Egy önpusztító, boldogtalan ember keserű életművét. Az evangéliumi esztétikát hirdette, de az evangélium mint örömhír nem volt jelen sem az életében, sem az életművében.
„Nyitottan, szeretettel fogadom a kritikát, hiszen álltam, állok a másik oldalon is” – mondja a színikritikusból íróvá lett Puskás Panni, akinek A rezervátum visszafoglalása című bemutatkozó kötete az idei év egyik legnagyobb visszhangot kiváló hazai irodalmi műve. „Nőügyekről”, menekültkérdésről, tabusítás nélküli párbeszédről, felemelt mutatóujj-mentes történetmesélésről, és persze az elmúlt másfél év kollektív pszichózisáról beszélgettünk.
A regény tripla szaltó a trapézról, védőháló nélkül. A 15 év múlva megtartandó jövőben semmi sem változott: ismerős a cirkusz, ugyanaz a közönség, marad a Porondmester.
Egy- és ötmillió forint közötti összegre lehet pályázni.
Vitaindító írásában azt mondja, a magyar irodalom a szívügye, olvasóként azonban hiányérzete van. Azt is írja, hogy bele fog állni ízlésvitákba, még azzal a tudattal is, hogy ezek „objektíve megnyerhetetlenek”.
Vaskos monográfiája első kötetében József Attila érett költészetének küszöbéig vezeti el az olvasót Tverdota György irodalomtörténész, aki szerint a tragikus sorsú költő joggal nevezhető szerencsésnek.
Az amerikai Mechanical Desing Labs egy e-könyv olvasóba oltott digitális órát készített, ami a nap minden percében idézetekkel mutatja a pontos időt.
Alig akad olyan magyar író, aki csak az írásból fenn tudná tartani magát. Mindenki más egyéb munkákra, pályázatokra, ösztöndíjakra szorul – utóbbiak nagy része fölött az a Demeter Szilárd diszponál, aki épp páros lábbal szállt bele a kortárs irodalomba.
A főigazgató azt mondta: szereti a magyar kultúrát, és minden, ami jobbá teszi, az számára öröm.
Mi hajtja az embert a megtérés felé? És mi mozdít el egy hívőt a szkeptikusság irányába? A francia Emmanuel Carrère mind a két utat bejárta, de kíváncsi volt arra is, hogy az első keresztények hogyan jutottak el addig, hogy higgyenek egy Jézus nevű aszketikus forradalmárban, és valószerűtlen kultuszt építsenek köré. És miközben ezt kutatja, kicsit újrarajzolja az evangéliumokat.
A PIM igazgatója szeretné megélni azt az időszakot, amikor ujjongva olvashatja magyar szerzők tucatjait, de "sajnos, nem ez a helyzet".
Az államtitkár szerint a magyar irodalmi alkotások megítélését a mindenkori olvasóközönségre kell bízni.
Gulyás Dénes úgy véli, Demeter Szilárdot „le kéne venni a sakktábláról”.
Az elmúlt tíz évben több olyan könyvesbolt is nyílt Erdélyben, amely különleges hangulatú közösségi tér is egyben. Kihívásokkal küzdenek és próbálják tágítani az őket körülvevő társadalmi-kulturális határokat. Alkalmanként át is lépik ezeket.
