#irodalom
Igazságot szolgáltathatnak a 20. század egyik legjelentősebb amerikai szerzőjének
Úgy néz ki, hogy Susan Sontag írhatta exférje világhírű könyvét.
Állami százmilliókból indítanának új lapot Káslerék
Országút címmel kulturális és közéleti kéthetilapot indítanának a Petőfi Irodalmi Múzeum alá betagolva, a „legjobb szakemberekre” bízott új médium – közpénzből – évi 300 millió forintba kerülne – derül ki a hvg.hu birtokába került kormányzati előterjesztésből. Az állami díjak kiosztásába is bevonnák a „nemzeti jelentőségű erőközponttá” emelt múzeumot, amely a könyvpiaci folyamatokba is beszállna, de az Emmi javaslata szerint hazánknak egy saját nemzetközi irodalmi fesztiválra is szüksége lenne. A nagyszabású fejlesztést azzal magyarázzák, hogy a gazdaság már stabil, jöhet a kultúra.
„A társadalom azon dolgozik, hogy egyformára szabjon minket”
Fontos, hogy az ember megkérdőjelezze, milyen korlátokat és milyen szerepeket épít magába – mondja Moskát Anita író. Szerinte, ha ezeknek a mintáknak a mélyére ásunk, lehet, hogy el fogunk utasítani bizonyos szerepeket, de egyben csökken a belső feszültség is. Ebben a folyamatban pedig fontos szerepet játszhat a fantasy. Interjú.
Fontos elismerést adtak át a Könyvfesztiválon
A díjat azzal a céllal hozták létre, hogy ápolják a fiatalon elhunyt Hazai Attila emlékét, segítsék a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket.
Ez a kultúrharc kicsit más, mint a többi
Elkezdődött a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, mi pedig belevetettük magunkat a könyvkiadók idei friss termésébe, hogy kiderüljön: az emberek hazudnak még maguknak is, hogy a diktatórikus hatalom és a kisember viszonya bonyolult, hogy túrázni és csókolózni is jó – már ha a megfelelő emberrel tesszük. A hvg.hu tavaszi könyvajánlója.
Két irodalmi Nobel-díjat is adnak az idén
Tavaly a szexuális zaklatási botrány miatt nem osztották ki a díjat, azt is az idén fogják.
Itt a lehetőség, hogy találkozzon Karl Ove Knausgårddal, Bodor Ádámmal vagy Vámos Miklóssal
Csütörtökön kezdődik a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: író-olvasó találkozók lesznek orrvérzésig.
Kellemetlen ember, mégis megkapta a legmagasabb francia kitüntetést
Michel Houellebecq a Francia Köztársaság Becsületrendjét vehette át Emmanuel Macrontól.
Az író, aki a saját díján elnevette magát
Botránykeltő, bulvárceleb és az irodalmi szcéna elismert alakja. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Karl Ove Knausgard úgy gondolja, minden írónak meg kell házasodnia, de senkinek sem kell hozzámennie egy íróhoz. Közelebbről megnéztük a nagyregényciklusát, amelyet a saját életközepi válsága inspirált.
Ne a fióknak írjon, adjon inkább novellát a buszmegállóknak!
Idén is meghirdetik az Álljon meg egy novellára! című pályázatot. Ha elég ügyes, akkor az ön szerzeménye is ott viríthat majd valamelyik busz- vagy villamosmegálló Citylight-dobozán.
Háy János: Egy szélsőjobbos taxissal utaztam, aki aztán Füst Milántól idézett
A hatalomnak nincs esztétikája, az irodalom szándékos megosztása kifejezetten káros – állítja a Kik vagytok ti? című rendhagyó irodalomtörténeti kötettel jelentkező Háy János. Lehet-e Petőfiről azt írni, hogy egoista barom volt? Mit keres egy popzenész a kötetben? Melyik politikai oldal tűzheti zászlajára Adyt? Interjú.
„Kertész Imre nem akart a holokauszt bohócává válni”
Egy túlélés krónikáját írta meg Clara Royer francia irodalomtörténész, aki most arról is beszélt, miért tartotta a Nobel-díjat szerencse-katasztrófának Kertész Imre.
Másfél millió egy József Attila-kötetért
De szeretnék gazdag lenni, írta József Attila, most másfél milliót ért a Nem én kiáltok című könyvének számozott, dedikált példánya.
Mazsihisz: "Egy nemzeti ünnepen elég egy rasszista, antiszemita irodalmárt kitüntetni, a kettő már túlzás"
A Mazsihisz weboldalán minap megjelent közlemény szerzője a március 15-e alkalmából kiosztott állami kitüntetések, elismerések kapcsán arra hívja a kulturális kormányzat figyelmét, hogy vannak nagyszerű és nem rasszista magyar irodalmárok, akár közülük is lehetne válogatni.
„Muszáj lenne végiggondolni, mi miért történt velünk, különben hülyék maradunk”
Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című könyve a költő, író, műfordító első nagyregénye. Szerinte a régi történetek „újraírása” zajlik országos szinten is, miközben az emlékezés vagy épp a nem-emlékezés a mindenkori jelen felelőssége. A Szépíró-díjas szerzővel a faék egyszerűségű üzenetek hatásáról és a jelenben élő múltról beszélgettünk.
Parti Nagy Lajos: A kormány nyelve a gátlástalanság
Parti Nagy Lajos szerint a kultúrharc arról szól, hogy megregulázzák, megfélemlítsék azokat, akiket nehéz beterelni „például egy futballöltözőbe”. Nem gondolja ugyanakkor, hogy az értelmiségnek lenne bármilyen kollektív felelőssége, és szerinte az is téved, aki hisz a demokratikus, kiegyensúlyozott kánonokban.
Dragomán György, Garaczi László és Tolnai Ottó könyvéért is izgulhatunk az idei Aegon-díjátadón
Költő legelső regényével, író tizenöt évnyi novellával, vagy egy hatszáz oldalas verseskötet szerzője lesz a díjazott? Összeállt az Aegon-díj döntőseinek listája. Prózai művekben erős a mezőny: öt regény és két novelláskötet is szerepel a díjesélyesek között, mellettük három verseskötet versenyez. A díjazott 3 millió forintos elismerést kap, művének sikerét további több millió forint értékű médiamegjelenéssel támogatja a díjalapító Aegon Biztosító.
Mintha mi sem történt volna, az NKA támogatja a szexuális zaklatással vádolt házaspár könyvét
Az egyik áldozat, Follinus Anna azt mondja, egyszerre szomorú és dühítő a kuratórium döntése.
Új PIM-igazgató: "Ez nem kultúrharc, hanem ilyen belső lökdösődés"
Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum körül centralizálná a magyar irodalmi életet, többek között egy irodalmi ügynökséggel. Megszüntetné az irodalmi élet budapesti koncentrálódását, és kimondottan a magyar olvasókat megcélzó írókat támogatná közpénzzel.