A SpaceIL izraeli nonprofit szervezet bejelentette, hogy pilóta nélküli űrhajót tervez a Holdra juttatni 2019-ben. Amennyiben a küldetés sikerrel jár, Izrael lesz a negyedik ország, amely pilóta nélküli űrhajót juttat a Holdra.
Egy izraeli lapnak a cégtől azt mondták, egy Soros György és egy másik üzletember közti vita miatt készítettek felvételeket, és nem akarták befolyásolni a magyar választást.
Az iráni vezetők arra hivatkoznak, hogy a külföldre utazó irániaknak készpénzre van szükségük, mert a szankciók miatt nem tudják használni külföldön a bankkártyáikat. Az amerikai és izraeli hírszerzés viszont attól tart, hogy a pénzből Teherán akár terrorszervezeteket is finanszírozhat. Németország szerint erre egyelőre nincs bizonyíték.
Háromnapos látogatásra megy a zsidó államba a magyar kormányfő még júliusban.
Szerdán a visegrádi négyekkel közös biztonságpolitikai értekezletre érkezett Meir Ben-Sabat Budapestre.
Több mint 12 milliárd dolláros vagyonával Roman Abramovics végzett az első helyen a leggazdagabb izraeliek listáján. A felmérést az ellenzéki Haaretz üzleti lapja, a The Marker állítja össze, az amerikai Forbes példáját követve.
Politikai okokból Argentína lemondta a szombatra, Jeruzsálembe kiírt Izrael elleni labdarúgó-világbajnoki felkészülési mérkőzést.
Egy Gázából kilőtt aknagránát még az övezet területén csapódott be, és megrongált egy elektromos elosztót. Az egyébként is csak akadozva működő áramszolgáltatás az övezet északi részén megszűnt, és az izraeliek nem sietnek az elosztó megjavításával.
Fél óra alatt elfogytak az argentin–izraeli összecsapásra szóló jegyek.
A zsidó államnak tetszik az amerikai gyártmányú F-35-ösök Szíria feletti teljesítménye.
Hiba volt közzétenni egy olyan Netanjahu-rajzot, amelyet néhányan antiszemitának tarthattak – így kért bocsánatot a müncheni központú német napilap, a Süddeutsche Zeitung szerkesztősége. A karikaturista viszont úgy véli, nem hibázott, joga van a kritikára.
A palesztinokkal szembeni emberi jogi visszaélések miatt Izland a távolétével büntetheti a jövő évi döntőt. Legalábbis egy petícióban ezt követelik sokan.
Az izraeli légierő csütörtök hajnalban ismét csapást mért a Hamász gázai övezeti létesítményeire, válaszul az övezetből izraeli területet ért géppuskatűzre.
Az ellenséges környezetben két évet sem jósoltak az újszülöttnek. A regionális hatalommá vált zsidó állam dühös és elszánt szomszédokat, gazdasági katasztrófákat, ideológiai és vallási vitákat egyaránt túlélt hét évtizedes fennállása alatt.
A városban sok izraeli diák tanul, és Tel-Avivból repülőjárat is megy Debrecenbe.
Miközben Gázában eltemették a hétfői izraeli–palesztin összecsapások 58 halálos áldozatainak egy részét, a határon álló fal mindkét oldalán újabb összecsapásokra számítanak, bár valószínű, hogy az összecsapások hevessége nem éri el a hétfőiekét. A hangulatot jellemzi, hogy Gilád Erdan izraeli belbiztonsági miniszter szerint a tüntetések leállítása érdekében fel kell újítani az övezetet irányító, iszlamista Hamász vezetői ellen a likvidálások politikáját. Az Izraeli hadsereg kedden több Hamász-célpontot is támadott, már Ciszjordániában is palesztin tiltakozások kezdődtek.
Három dél-amerikai ország, Guatemala, Honduras és Paraguay is úgy döntött már, hogy átviszi nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, s arra számítunk, hogy Európában is beindul ez a folyamat: arról beszélnek, hogy hamarosan Csehország, s talán Lengyelország is követi majd az USA példáját – mondta a hvg.hu-nak Arye Mekel, a Begin-Szadat Stratégiai Tanulmányok Központ nevű intézet vezető kutatója. Izrael egykori helyettes ENSZ-nagykövete szerint a hétfőn kitört palesztin-izraeli összetűzések hevessége napokon belül alábbhagy.
Már 58 – kizárólag palesztin – halottja van az összecsapásoknak a palesztin övezet és Izrael határán. Kedden újabb véres összetűzésekre lehet számítani, most van ugyanis a "katasztrófa" 70. évfordulója, amikor Izrael állam megalapítása után tömegesen telepítették ki a palesztinokat.
Izraelt és az USA-t leszámítva nem sokan örülnek annak, hogy Donald Trump amerikai elnök döntése alapján Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezték át az Egyesült Államok nagykövetségét. A költöztetés napján kitört erőszakban már több mint félszázan haltak meg, s a nyugati hatalmak Izraeltől és a palesztinoktól is önmérsékletet kérnek.
Történelmi eseménynek nevezték az izraeli és amerikai politikusok azt, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetik át az USA nagykövetségét, és ezzel Washington elismerte Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként. A Donald Trump elnök által elrendelt jeruzsálemi nyitás napján a Gáza-övezet és Izrael határán kitört zavargásokban több mint ötven palesztin halt meg. Magyarország – az EU-tagállamok többségével ellentétben – támogatja a költöztetést. Az al-Káida terrorszervezet szent háborút hirdetett az USA ellen.
