Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a Rogán Antal-féle, a szociális hozzájárulási adóról szóló javaslat nem új adónemet jelent, hanem a jelenleg ugyancsak 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék átnevezését.
Logikus, hogy a jövedelmek után fizetendő közterhek kérdésére az adó- és járuléktörvényekben keresse az ember a választ. Újabban azonban egymás után születnek a jogi normák dzsungelében másutt rejtőző különös rendelkezések.
A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) az általa kidolgozott munkahelyteremtő programjával a kormányhoz fordul a lehetséges együttműködés szándékával.
Kell-e járulékokat fizetni a tartósan beteg gyermeket nevelő egyéni vállalkozónak azokra a napokra, amikor nem dolgozik? Olvasónk kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársa válaszol.
Megszűnt a tevékenységre jellemző kereset (tjk), de nincs vége a bosszantásnak, januártól a garantált bérminimum szerint kell egyes esetekben a járulékokat fizetni.
Járulékkedvezmény jár annak a munkáltatónak, aki megoldja a gyesen, illetve gyeden lévő munkavállalója részmunkaidős helyettesítését. A munkaviszony időtartama legalább 1 év kell, hogy legyen. További feltételek, jogszabályváltozások.
Január 3-ától az interneten keresztül lehet fizetni a helyi adók és illetékeket Kolozsváron. Az online fizetési rendszer működésével jóval gyorsabban megy majd az ügyintézés a hivatalban.
A kulturális járulékot tavaly megszüntették ugyan, ám a korábbi évekre vonatkozó ellenőrzés okozhat még meglepetéseket.
Mivel az Országgyűlés már elfogadta, akár már július 15-től hatályba léphet az idénymunkát szabályozó rendelet - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) honlapján.
A tevékenységre jellemző kereset,(TJK) nem egy újabb adónem, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése azonban ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben…
Másképp adózunk, ha egy munkahelyünk van és megint másképp, ha egyszerre több helyen is alkalmaznak minket. Ettől eltérő szabályok vonatkoznak arra, ha több állásunk van, de az egyik helyen csak megbízási szerződéssel vagy tiszteletdíjért foglalkoztatnak minket. Mit érdemes tudni a többes jogviszonyban keletkező adókötelezettségről?
Kinek kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? A társaság által nyújtott kölcsönt a könyvelésben hol kell kimutatni? Főállás mellett evásként dolgozó vállalkozónak milyen járulékokat kell fizetnie? Olvasóink kérdéseire az adóhivatal munkatársai válaszoltak.
Az Országgyűlés által korábban elfogadott adótörvény-módosítások értelmében, 2010-től bevezetik a személyi jövedelemadózásban a szuperbruttósítást, amelynek lényege, hogy január 1-jétől az adóalap részévé válik a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulék, illetve biztosítás hiányában az egészségügyi hozzájárulás összege is. Ez a sok vitát kiváltó, az elmúlt hónapokban több szakmai szervezet által is támadott új technika a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi munkabérrel bíró dolgozónak, 127 ezer forint után kell személyi jövedelemadót fizetnie.
Az adótörvények őszi módosítása még előttünk áll. Az Adózóna foglalkozott már a cafeteriát és a vagyonadót érintő tervezett változtatásokkal, de ez még korántsem jelenti a végét a várható módosításoknak. Lássuk, mi a terve a jogalkotónak a Start-kártyával, készpénz-helyettesítő eszközökkel és egészségügyi szolgáltatási járulékkal.
Július elsejével alkalmazható az a jogszabály-módosítás, mely szerint 2009-ben a minimálbér kétszereséig, vagyis 143 ezer forintig lehet élni a jövőre már a teljes jövedelemre érvényes öt százalékos járulékcsökkentéssel. De mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen kiskapuk és törvényértelmezési problémák merühetlnek fel?
A Csehországban bevezetett modell szerint történik hazánkban is a bruttósítás - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter. Néhány szakértő azonban olyan különbségekre hívja fel a figíelmet, ami minden munkavállaló számára forintosítható.
Hónapok óta nem fizetnek járulékot az adóhivatal épületeit őrző biztonsági őrök egy része után - értesült a Blikk. Az adóhivatal ügyvezetője nem nyilatkozott, az érintett őrző-védő cégnél azonban tudnak a dologról.
A kormány meggondolta magát, mégsem vezet be járulékkedvezményt a magasabb jövedelmekre. A tb-plafon visszavonásával legalább 160 milliárd forintot spórolnak a büdzsének.
2009. július 1-től 5 százalékkal csökkentek a munkáltatói járulékterhek. A minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig, illetve a járulékalap helyett csökkent a Start-kártya járulék is. Mi lehet ezzel a probléma?
Júliustól a Start, illetve a Start Plusz kártyás dolgozók foglalkoztatása után nem kell se tb-ét, se eho-t, se munkaadói járulékot fizetni. De akkor mennyit kell adóznia a munkáltatónak?
