A pénzügyminiszter kiállt amellett, hogy az egymillió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, bővítse a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás. Az érintettek azon egyéni vállalkozók és társas vállalkozók (cégek tagjai), ahol van osztalékfizetés és a személyes közreműködés nem szüntethető meg. Ilyenek többek között az ügyvédi irodák, az egyéni ügyvédek, az egyéni orvosok, vagy olyan szerződött szakemberek, ahol a szerződésben előírták a közreműködésüket, vagy kénytelenek egyéni vállalkozóként működni (ők most már egyéni céggé alakulhatnak, ott már nem kötelező a közreműködés).

Mit tesz a többi vállalkozó? Megtehetik, hogy unkaviszonyra, megbízási viszonyra lépnek a cégükkel, ahelyett, hogy közreműködnének. Az egyéni vállalkozóknál ez nem működik, ők igyekeznek majd azt a joghézagot kihasználni, hogy a veszteségessé teszik az egyéni vállalkozásukat, persze mindezt lehetőleg legálisan. A járulékfizetésnél is alkalmazni kell a TJK szabályait, itt azonban nagyon sok a félreértés a laikusok között. Szó sincs kötelező alkalmazásról, az a vállalkozó, társas vállalkozó valljon a TJK alapján járulékot, aki így dönt! Mindenki más vallhat minimálbér szerint!

A TJK alapvetően személyi jövedelemadó szabályokra vonatkozik, vagyis a közreműködő tagok és az egyéni vállalkozók osztalék szabályaira. Ezt azonban nem alkalmazzák eva és ekho alá tartozók. Ez azonban összekeveredhetett sokak fejében azzal, hogy megváltozott az a tb-szabály, ahol a korábbi minimálbér dupláját ajánlották a járulékminimum-alapjának. Ezekben az előírásokban szerepel az a fenyegetés is, miszerint fokozottabban ellenőrzi az APEH azokat a vállalkozásokat, ahol nem a javasolt szint szerint vallják a járulékokat.

 Ruszin Zsolt cikkének folytatását az Adózónán olvashatja el.