Az autokrata rendszerekben nincs szegénység és munkanélküliség. Ami nincs, azon nem kell segíteni. Szegénynek és munkanélkülinek lenni ott, ahol nem lehet, bűn, és ezért bűnhődni kell.
Első készülő nagyjátékfilmje tudatosan veti le magáról a lángosromantikát, a Trabant-nosztalgiát, és minden olyan retró dolgot, amelyet mosolyogva köt össze az ember a szocializmussal. Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című, 434 millió forintból megvalósuló drámája, mint mondja, szembenézés mindazzal, ami a Kádár-korszak valójában volt. A politikai pszichiátria sötét bugyraiba kalauzol.
Az egykori Inconnu csoport és a demokratikus ellenzék meghatározó figurája volt Philipp Tibor. 2020. január 18-án hunyt el.
Mi lehet Lugosi Béla öröksége Magyarországon? Végre elkészült az új magyar vámpírfilm, amely viszont hanyagolja a horrort, inkább a Kádár-kori Magyarországnak mutat görbe tükröt. A Drakulics elvtárs szórakoztató rendszerkritika, amelyhez kiváló színészek asszisztálnak.
Meghalt egy öregember” — kommentálta a július 6-i hírt néhány ellenzéki író. Hogy ennek az (öreg)embernek mi köze volt a nevével fémjelzett korszakhoz, habitusa, munkamódszerei, nézetei milyen áttételeken keresztül formálták a Kádár-kort, arról ma még csak töredékes a tudásunk. Alábbi cikkünk politológus szerzője e töredékekből megpróbálja rekonstruálni a kort. (A cikk eredetileg a HVG 1989/28. számában jelent meg, Kádár János halálának 30. évfordulója alkalmából közöljük újra.)
Egész nemzedékek nem sajátították el az orosz nyelvet nyolc év alatt sem. Mi értelme volt így a kötelező orosztanulásnak?
Az autoriter rendszerekben, ha nincs már alternatíva, az emberek az adott keretek között keresik a boldogulásukat – mondja Majtényi György történész, akivel az általa is szerkesztett Kommunista kiskirályok című könyv kapcsán beszélgettünk. Interjú a friss HVG-ben.
Először – egyetlen alkalomra – Károlyi Mihály tette ünnep- és munkaszüneti nappá.
A telefonos cégek hűségprogramjaihoz hasonló az a konstrukció, amit Orbán Viktor ajánl az asszonyoknak.
Wisinger István a legismertebb tévés személyiségek egyike volt a Kádár-korszakban. Volt egy illúziója a BBC szintjére emelt szabad Magyar Televízióról. Képesnek érezte magát arra, hogy ennek felépítésében vezető szerepet vigyen. Az illúziók elvesztek. Amióta 2000-ben "leépítették", tanít, könyveket ír, és elborzadva nézi, mivé lett a Magyar Televízió. Interjú.
Nemcsak a Nagy Imre-per ítéletét írták meg jó előre, hanem a kivégzések hírének közzétételéről, a várható tiltakozások „kezeléséről” is mindenre kiterjedő intézkedési terv készült. Kádárék végül a felejtetés – azóta is sokszor felmelegített – taktikáját választották. Nagy Imrét kereken 60 éve, 1958. június 16-án végezték ki.
Vasárnap megkezdik a Normafa kísértetszállójának, a Hotel Olimpiának a bontását. A Kádár-kori luxus mumifikálódott tárgyi emlékeit rejtő épület 2002 óta áll üresen, fénykorát a hetvenes, nyolcvanas években élte. A Hosszúlépés jóvoltából még egyszer utoljára bejárhattuk az egykori olimpikonjaink fellegvárát, vagyis inkább azt a siralmas romhalmazt, amely az ország első wellnessszállodájából megmaradt.
A közhiedelem szerint a kommunisták Magyarországon üldözték a karácsonyt, és ezért "fenyőünnepesítették" azt. De ez nem igaz. Nem üldözték a karácsonyt. Csak a Jézuskát igyekeztek kiüldözni belőle.
Első helyen végzett Magyarország azon a felmérésen, melyen az európaiak közösségi médiás felhasználói szokásait vizsgálták. Az okok között felmerül a Kádár-korszak, az iWiW és Orbán Viktor is.
Ha a pletykákkal ellentétben öngyilkos nem is lett a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, Illés Endre, amiért „édes gyermekét”, a Révai-lexikon reprint kiadását három évtizede bezúzták, annyi talán állítható, hogy a példátlan incidensnek szerepe lehetett „békés” halálában.
Ha a pletykákkal ellenétben öngyilkos nem is lett a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, Illés Endre, amiért „édes gyermekét”, a Révai-lexikon reprint kiadását három évtizede bezúzták, annyi talán állítható, hogy a példátlan incidensnek szerepe lehetett „békés” halálában.
Könnyű belefeküdni. Megóv kudarcoktól, kellemetlen döntésektől, vitáktól, kockázatoktól, veszélyektől. Egy dolgot tudjunk azonban: limitált a rendszer szavatossága.
Ízléstelennek és károsnak tartották őket, de idővel egyre nagyobb teret kaptak a rádióban a Kádár-rendszer alatt – a magyar beatzenekaroknak enyhén szólva nem volt könnyű útja a rádióba, mint ahogy a Beatles vagy Rolling Stones sem volt magától értetődő választás egy zenei szerkesztő számára. De miért kellett egy magyar bandának jóban lennie a rímhányó Romhányi Józseffel és a rádió hangmérnökeivel, és miért hallgatták ki rendőrök Ferót egy a Szabad Európán leadott Beatrice-dal miatt? Elolvastuk a Kádár-rendszer rádiós kulisszatitkairól szóló könyvet, amelyből a válaszok is kiderültek.
A statisztikák, a szakmai és a hétköznapi tapasztalatok mind azt mutatják, hogy a szexualitást övező tabuk máig velünk élnek, sőt, egyre nagyobb a homály és a hallgatás. A legtöbb probléma az óvszerhasználat hiányából, és „a lényeg, hogy a férfinak jó legyen a szex” érvényesüléséből ered. Nem véletlen, hogy a magyar lakosság körében 100 élve születésre 40, a 19 éven aluliak körében pedig 80 abortusz jut. Emellett újból pusztít a szifilisz, és évről évre több a HIV-pozitív magyar is. Pedig a megoldás nem feltétlenül pénz és erőforrás, sokkal inkább akarat és szervezés kérdése.
A nyugati kultúra, bár kétezer éve kereszténynek vallja magát, a krisztusi tanításokkal sem nagyon tud mit kezdeni – vallja a most 15 év után új regénnyel jelentkező Bartis Attila, aki szerint így nem is képes az egymást kizáró, párhuzamos igazságok felismerésére és elfogadására. Sokszor egyetlen mondat elég, hogy feloldhatatlan erkölcsi dilemmába kerüljünk – ilyen volt Kádár "aki nincs ellenünk, az velünk van" tétele is. Mennyire lehet a nyelven tett erőszaknak nevezni a politikailag korrekt szövegeket? Hisz-e az író a névmágiában? Mennyire önéletrajzi kötet A vége? Interjú.
