szerző:
T. R.
Tetszett a cikk?

Sorozatban harmadjára nyert kétharmaddal a Fidesz, ami önmagában óriási meglepetés, de van még itt néhány elgondolkodtató tény.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában
  • Stop

Egyetlen szóval is lehet. A cikk szerzője is napokat töltött a kampányban azzal – igaz, részben saját magát is szórakoztatva ezzel –, hogy elolvasta a parlamentbe jutásra esélyes pártok programját. A Fideszét nem. Ugyanis 2014-et követően 2018-ban is egyetlen szóval vágott neki a Fidesz a választásnak – és szerzett kétharmadot.

Négy éve az volt az üzenet, hogy folytatjuk, most pedig a kormányzati hirdetések és közpénz mögé bújtatott Stop volt, amelynek utolsó plakátverziója a Kúria elmarasztaló ítélete ellenére is a szemünk előtt villogott. Több mint 2,5 millió embernek volt elég ennyi, és kevesek azok a folyamatos botrányok – Rogán Antal helikopterezésén át egészen Tiborcz Istvánig és az OLAF-jelentésig –, amelyek szegélyezték a Fidesz kormányzását.

A Stop a következő négy év jelszava is lehet, nem véletlenül mondta azt a választás éjszakáján Vona Gábor, hogy nem számít politikai konszolidációra és enyhülésre, a kétharmad után arrogáns hatalomgyakorlás jöhet. A Stop üzenet mindenkinek. Ellenzéknek, független sajtónak, Európának.

  • A hamis bálvány

A választások előtt önjelölt szakértők, botcsinálta politológusok, olyanok, akik foci-vb idején szövetségi kapitányok, választásokkor elemzők, harsogták, hogy a magas részvétel az, amivel le lehet győzni a Fideszt, mert „ezt tanultuk Hódmezővásárhelyen”. A Medián hiába figyelmeztetett kétharmadra és arra, hogy a magas részvételbe vetett hit olyan, mint a földiekkel játszó égi tünemény – tehát csalfa, vak remény.

Kiderült, hogy az a Fidesz-tábor, amelyet korábban 2-2,2 milliós maximumra tippelt mindenki, a migrációs pánikkeltés hatására még nagyobbra nőhet, lehetetlen megmondani, hogy még ennél is többen vannak-e, mint most, vagy van-e még tartalék. A kvótanépszavazáson hárommillió felett voltak. Az látszik, hogy számszakilag a Jobbikban jelenleg nincs több, feltételezhetően csak kicserélődött a tábor, de nem növekedett, ahogy a baloldali, korábban összefogott, most csak ímmel-ámmal koordinált pártok sem. Egyedül az LMP növekedett 2014-hez képest (de 2010-hez képest nem), illetve a Momentum is maga mellé állított néhány új szavazót.

Ruprech Judit

De bebizonyosodott, önmagában a magas részvétel nem garancia semmire, főleg úgy nem, hogy ezzel a bejutási küszöb olyan magas lett, hogy 30 ezer szavazaton múlt, hogy a DK ne essen ki a parlamentből. A mozgósítás eszköz, de cél nem lehet.

  • Megyék helyett megyek

Külön cikkben foglalkoztunk a Jobbikkal. Az eredmény- és csodavárás kezdetén a párt még komplett megyékben reménykedett, ami az övék lehet – a három hevesi körzet, mandátumok Nógrádból, Borsodból, a Jászságból, Szabolcsból. Végül a hevesi egyesben Nyitrai Zsolt egy mosógép tetején ünnepelt, a kettesben pedig Vona Gábor nagyobb vereséget szenvedett, mint 2014-ben.

A Jobbik most nagyobb útelágazódás előtt, mint Medgyessy Péter volt. Ha kitart a néppártosodás mellett, azzal tovább szalámizza saját pártját, ha azonban a tagság úgy dönt, nem kérnek Vonából – átmenetileg vagy soha többé –, akkor a párt könnyen a MIÉP sorsára juthat. A párt országos tagsága és a parlamenti frakció között eddig is volt egyfajta szakadék, mert hiába néppártosodik valaki Budapesten, ha vidéken még ezerrel megy a Rostás Winnetou-zás.

A frakcióból most kikerültek helyére a néppártosodás krémje ülhet be, Steinmetz Ádámmal, Varga-Damm Andreával, Jakab Péterrel, Brenner Kolomannal, Stummer Jánossal. Őket többségükben Vona és a néppártosodás embereinek tartják, de a parlamenti frakció nem egyenlő a kiterjedt országos hálózattal rendelkező Jobbikkal. Vasárnapról hétfőre virradóan és azóta is több olyan hangot hallottunk, hogy a nem is annyira távoli jövőben új szélsőjobboldali (mikro)párt jelenik meg.

  • Együtt voltak

Miután Juhász Péter visszalépett a Belvárosban, sejteni lehetett, hogy az Együtt, Bajnai Gordon egykori pártja megszűnik létezni. Hiába a feltárt Rogán-ügyek, a belvárosi ingatlanmutyi és a korrupciós ügyek szállítása szakmányban, az Együtt csúfosan lebőgött.

Reviczky Zsolt

Listán 0,64 százalék, Baranyi Krisztina egyéniben 3,19 százalékot szerzett, Berkecz Balázs 2,4-et, de volt olyan egyéni jelöltjük is, aki 0,29-et. Vajda Zoltán pedig hiába állt ki egyedüli esélyesként Szatmáry Kristóf ellen, a mostani adatok ismeretében nem tudott nyerni, egyedül a 2014-ben is csepeli győző, Szabó Szabolcs tudott egyéni mandátumot nyerni. Szigetvári Viktor hétfő reggel nem véletlenül beszélt arról, hogy az Együttnek ebben a formában nincs sok értelme a továbbiakban.

  • Az elmaradt koordináció

Az MSZP és a DK a korai megállapodásával kényszerpályára állította saját magát és a többi baloldali pártot is, összehangolt és széleskörű egyéni választókerületi együttműködésre innentől nem volt esély. Ezen aztán több fővárosi mandátum is elúszott, holott itt az országos átlag fölött szerepelt a baloldal.

A fővárosi kettesben Simicskó István nem egész 1000 szavazattal győzött, de elindult az LMP is (3100 szavazat), a Momentum is (1400 szavazat) és a Kutyapárt is (925 szavazat). A hármasban Gulyás Gergelyé lett a mandátum 21 635 szavazattal, Bauer Tamás (DK) 19 690 szavazatot kapott, miközben az LMP jelöltje 3497 szavazatot kapott. A négyesben Varga Mihály nyert, 2600 szavazattal előzte Niedermüller Pétert (DK), miközben Ungár Péter (LMP) 5400 szavazatot kapott majdnem. A tizennégyes választókerületben 2300 szavazattal nyert a Fidesz az MSZP jelöltje előtt, miközben az LMP indulója majdnem 2700, a Momentumé 1500 szavazatot kapott.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!