Hieronymus Bosch festményei attól olyan hátborzongatóak, hogy a középkor emberének a rémlátomásait ábrázolják a reneszánsz ember tudásával – a Szépművészeti Múzeum július 17-ig látogatható kiállítása a rejtélyes művész nyomába ered.
Évtizedek óta örökíti meg fényképezőgépével a világ strandjait és strandolóit a brit Martin Parr, akinek fürdőzős fotói egyszerre viccesek és szociálisan érzékenyek. Képeiből a Műcsarnokban nyílt kiállítás a Budapest FotóFesztivál programsorozat részeként.
Kicsomagolták a Szépművészeti Múzeumban szerdán Hieronymus Bosch Bolondok hajója című festményét, amely az intézmény Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa címmel április 9-től látható, egymilliárd eurós biztosítási összértékű anyagot felvonultató kiállításán lesz látható.
Hálás témát vállalt a bécsi Albertina legújabb kiállítása, amikor Munch több mint 60 munkáját állítja párbeszédbe hét vezető kortárs, egy kivétellel ma is aktív művész reflexióival.
Megnéztük a már jó előre nagy vihart kavaró kiállítást, de semmi igazán vérforralóan botrányos dolgot nem láttunk ott, csupán egy nagyszerű, de csúfosan elszalasztott lehetőséget.
Az Ukrajnát ért orosz invázió már a technológiai szakkiállításokra is hatással van.
Háborúból, Covid-magányból, nagyvárosból menekülő emberek küzdelmeit és örömeit dokumentálta Bácsi Róbert László. Munkái a szentendrei Vajda Múzem Photolab galériában láthatók, március végéig.
Lenyűgöző, de talán túl sok információt próbál bemutatni a Millenárison megnyílt Álmok Álmodói 20 című kiállítás. Sétálhatunk a Marson, műthetünk laparoszkópiás eszközzel, vezethetünk Ikaruszt, és közben dagadhat a büszkeségtől a mellünk a magyar feltalálók elképesztő eredményei miatt.
Illetéktelen betolakodásról szó sem lehet, megilletődött ráismerésről annál inkább a Virág Benedek Házban.
A kézirat születése óta nem hagyta el az Egyesült Államok területét.
Minden korábbinál részletesebben mutatja be Frey Krisztián munkásságát a Ludwig Múzeum. Kulturális ajánló.
Nehezen, hidegen, és járványtól sújtva indult az év első hónapja. Januárban számos kiváló művésztől kellett búcsúznunk, de inspiráló történetekből is kijutott bőven. Djokovic és András herceg krimiszerű ügye, sztrájkra készülő pedagógusok, a Ne nézz fel! elsöprő sikere és kis európai kitekintés: ez volt a hónap a hvg.hu Kult és Élet + Stílus rovatában.
A Szent István-i kereszténység alapjait külföldiek rakták le, és már a honfoglalás idején éltek a Kárpát-medencében keresztények. A lakosság etnikailag vegyes volt, folyamatosan zajlott a migráció, jelentős muszlim népesség is élt itt, és mindezt akkor Európában ritka tolerancia fogadta. Vagyis a keresztény állam különböző kultúrák meg vallások határvidékén hosszú időn át szerveződött – mondja interjúnkban B. Szabó János és Sudár Balázs történész. Ezek az emlékezetpolitikát érintő témák a székesfehérvári Árpád-kor-kiállítás körül kirobbant, a korábbiakhoz hasonlóan Kásler Miklós minisztert és a Magyarságkutató Intézetet is érintő botrány nyomán kerültek ismét előtérbe.
Megesett, hogy valaki 29 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett Jeff Koons egyetlen művéért, mégis kevés olyan művész él ma, akinek szélsőségesebb a megítélése az övénél – és ebben egy kis szerepe még Cicciolinának is van. Megnéztük a legdrágább ma élő művész életműkiállítását.
„Ha jól akarom érezni magam, kimegyek a Ligetbe és elmegyek a Zene Házába” – ezt a gondolatot szeretnék elültetni minél több emberben a január 23-án nyíló, világszinten is egyedülálló épületet kapó Magyar Zene Háza vezetői. Horn Márton operatív igazgató és Batta András ügyvezető igazgató mesélt lapunknak a – koncertteremmel, zenepedagógiai intézettel és kiállítótérrel rendelkező – háromfunkciós intézményről. Mi az a zenei planetárium? Hogyan inspirálták a kiállítást a Harry Potter filmek? Miként lehet dobolással állatokat előhívni az erdőben? Interjú.
A Cezanne-tól Malevicsig című tárlat a Szépművészeti Múzeumban sokkal többre vállalkozik annál, mint hogy egyszerűen megmutassa, milyen szép képeket is festettek ezek az alkotók. Érdemes jó pár órát rászánni erre a szellemi utazásra.
Az Emmi a projekt élére A pozsonyi csata című botrányrajzfilm egyik szakértőjét delegálta.
Dudits orvos képmása és a közelmúltig "lappangó", Az énekes című alaktanulmány is látható a Munkácsy Mihály műveit bemutató tárlaton, a győri Esterházy-palotában. A képek adásvételéről szóló tárgyalások és viták okán is ismertté vált Pákh-gyűjtemény darabjait január végéig láthatják az érdeklődők.
2020-ban új szereplők jelentek meg a top 20-ban, ezeket a korlátozások kevésbé érintették. A látogatottsági összkép lehangoló.
Ruhák, edények, személyes tárgyak és a hajó kabinjainak és folyosóinak életnagyságú másolatai is a részét képezik a tegnap nyíló, a Titanic tragédiáját más megközelítésből bemutatni hivatott kiállításnak.
