Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Hieronymus Bosch festményei attól olyan hátborzongatóak, hogy a középkor emberének a rémlátomásait ábrázolják a reneszánsz ember tudásával – a Szépművészeti Múzeum július 17-ig látogatható kiállítása a rejtélyes művész nyomába ered.
Honnan jönnek Bosch groteszk alakjai? Kiknek festette a különös lényeket, az egyszerű embereknek vagy a kifinomult ízlésű nemeseknek? Az akkori közönség nevetett vagy inkább rémüldözött rajtuk? Miért oltárképeken jelenítette meg őket? És egyáltalán, ki is volt a több mint ötszáz éve halott, de a kiállításaival ma is tömegeket megmozgató holland festő?
Ezekre a kérdésekre teljes bizonyossággal aligha kapható válasz, de a Szépművészeti Múzeum napokban nyílt Menny és pokol között című, nagyszabású kiállítása – amelyen a mintegy húsz képből álló Bosch-életmű fele látható –, és a nemzetközi szerzőgárdával összeállított katalógus megpróbál néhány rejtélyt tisztázni.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.