Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Egy felmérés szerint a kis- és közepes vállalkozások 3 százaléka tervez elbocsátásokat a kötelező bérfejlesztés miatt.
Akár 5–7 ezer dolgozó állásának megszűnését eredményezheti januártól a nagyarányú minimálbéremelés, a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) ugyanis 3 százaléka tervez elbocsátásokat a jövő évi kötelező bérfejlesztés miatt, egy vállalkozás pedig átlagosan 5 főt küldene el – ez derül ki GKI Zrt. kutatásából, amely 1044, négy fősnél nagyobb kkv válaszain alapul. Az eredményeket a Népszava mutatta be.
A GKI szerint az elbocsátottak száma ennél magasabb is lehet, mert nem csak béroldalról van nyomás a cégeken: az energiaköltségek, a nyers- és alapanyagárak gyors emelkedése szintén sújtja őket.
A felmérésből az is kiderült, hogy a vállalkozások 3–4 százaléka a munkaidő csökkentéséhez folyamodna, egyes dolgozókat átsorolnának más munkakörökbe, illetve visszavágnák a cafeteria-juttatásokat is. Ezeket a lépéseket a minimálbéreseket és garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalkozások még nagyobb aránya, 6–7 százaléka tervezi.
Több mindenre van hatással a minimálbér-emelés, mint gondolnánk
Januártól bruttó 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér összege, ami az idei évhez képest közel 20 százalékos emelést jelent. Ennek az egy összegnek az emelése azonban nemcsak azoknak a munkavállalóknak a pénztárcájára van hatással, akik ennyit keresnek, hanem számos egyéb juttatásra is. A Bank360.hu elemzői összefoglalták, mi mindenre lesz hatással a minimálbér emelkedése 2022-től.
Az elmúlt évek folyamatos keresetnövekedései miatt a kkv-knál egyre kevesebben dolgoznak minimálbérért, idén decemberben a munkavállalók 13 százalékát foglalkoztatták a kötelező legkisebb béreken. Ez a GKI adatai szerint nagyságrendileg 200-250 ezer dolgozót jelent a 4 fő feletti kkv-k körében. (Az 5 fő alatti cégeknél és az egyéni vállalkozásoknál az arány valószínűleg jóval magasabb.)
A kisvállalatoknál a dolgozók 16 százaléka kap legfeljebb garantált bérminimumot, a mikrovállalkozásoknál 14, a középvállaltoknál 11, a nagyvállalatoknál pedig 9 százalékuk – írta a Népszava.
A GKI kutatása szerint a minimálbéreseket is foglalkoztató kkv-k átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak a béremelések eredményeként. Ez a teljes hazai kkv körre nézve 7 százalékkal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.