Jóváhagyták Brüsszelben azt a 90 milliárd forint keretösszegű magyar programot, amellyel a kis- és középvállalkozásokat támogatnák az orosz-ukrán háború okozta nehézségek leküzdésében.
Eddig nem látott mértékben támadják a vállalkozásokat zsarolóvírussal. A támadók célkeresztjébe újabban óriási számmal kerülnek a 10 főnél kisebb cégek – figyelmeztet a hazai alapítású Balasys. A közép-európai régió egyik legjelentősebb kiberbiztonsági szoftvergyártója szerint a megoldás a „nulla bizalom” modell bevezetése lehet.
A miniszter azt mondta, a kormány célja, hogy a kisvállalkozások tudjanak működni, és az üzleti modelljüket ne rongálja az energiaválság.
Eleve csak júliusig szólt az ajánlat, most mégis sok, a hosszabbításban bízó kisvállalkozást ért hideg zuhanyként, hogy az év felétől már piaci árat kell fizetniük az energiáért. Cipészek, bőrdíszművesek, üvegfestők hívják kétségbeesetten az egyik érdekvédelmi szervezetet, mert úgy látják, a védőernyő nélkül nem lesz jövőjük. Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozatával igyekezett valamelyest lenyugtatni a kedélyeket, de a részletszabályok megjelenéséig erre aligha van valódi esély, ráadásul sokuknak biztosan nem jut az olcsó energiából.
A kis cégekre ezentúl nem vonatkozik a rezsicsökkentés, így ők árat emelhetnek, de még így is tömeges csőd jöhet a vállalkozói érdekképviselet szerint.
A koronavírus-járvány az elmúlt két évben kényszerdigitalizációba vitt bele a közoktatástól az egészségügyön át az ügyfélszolgálatokig szinte minden területet. De még ez a nyomás és ez a két év sem volt elegendő ahhoz, hogy a távmunka, valamint a digitális kommunikációs és vállalati eszközök használata széles körben elterjedjen a magyar kis- és középvállalkozások között – derült ki a Digiméter 2022. tavaszi felméréséből.
Az elmúlt időszakban számos itthoni vállalkozás helyezte át székhelyét a főváros belsőbb kerületeiből Budapest szélére, illetve az agglomerációba a megközelíthetőség és a kedvezőbb bérleti díjak reményében – derült ki a Trend International Piackutató Kft. által végzett ingatlanpiaci felméréséből. De legyen szó akár raktározásról, akár irodabérlésről, a válaszadók a forint alapú bérleti díjat részesítik előnyben.
A digitalizációt még ma is sokan félreértelmezik: a kkv-k, a nagyvállalatok, de még a magánszemélyek is azt vallják, hogy ismerik és élnek a lehetőségeivel. A legtöbb esetben sajnos ez nem így van. Íme 5 tévhit, amelyekkel jobb, ha leszámolunk, ha szeretnénk, hogy vállalkozásunk jövőálló és digitálisan felkészült legyen.
A munkavállalók többsége kapott idén béremelést, de nem annyit, amennyi kompenzálná az inflációt – derül ki egy friss kutatásból.
Különösen a fiatalok néznének más munkahely után, ha minden nap be kellene járniuk az irodába.
Pörög a cégfelvásárlási piac a gyorsan változó környezetben számos lehetőségből válogathatnak a hazai vállalatvezetők is. Egy ilyen tranzakció sikerének az ígéretes céltársaság kiválasztása mellett kulcskérdése a körültekintően megtervezett finanszírozás. Elérhető ehhez olcsó forrás? Érdemes banki hitelben gondolkodni? Milyen kritikus pontokra kell figyelni? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Bankmonitor szakértői.
Nem okozott jelentős változást a koronavírus okozta világjárvány a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások raktárbérlési igényeiben – derül ki a Trend International Piackutató Kft. által végzett ingatlanpiaci felmérésből.
A piac mérete meghaladta a 4200 milliárd forintot.
Az ipar 4.0 nem egy lehetőség, hanem kulcs a jövőhöz. A digitális gyártásra és folyamattervezési megoldásokra időben áttérő vállalatok őrizhetik meg a versenyképességüket.
Egy felmérés szerint a kis- és közepes vállalkozások 3 százaléka tervez elbocsátásokat a kötelező bérfejlesztés miatt.
Átlagosan 11 százalékos költségnövekedést ró a kis- és középvállalkozásokra a magasabb minimálbér és a bérminimum.
Mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak segítenének az üzleti kihívásokhoz alkalmazkodni. A pályázatokat január második felében és február elején lehet beadni.
A fiatalok és álláskeresők vállalkozóvá válását ösztönző programban mintegy tízezren igényeltek fejenként 4,5 millió forintos tőketámogatást. 9600 pályázónak már odaítélték a forrásokat, közel 34 milliárd forintot ki is fizettek - közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Hamarosan a hitelintézeteknél is igénybe vehetik a kkv-k az új Széchenyi Újraindítási Önerő Kiegészítő Hitelt, melynek feltételeit a Kavosz tette közzé a napokban. Az már biztos, hogy a korábbi önerőt kiegészítő hiteltípushoz képest a kamat jóval kedvezőbb lesz az ügyfelek számára. Szintén jó hír, hogy a többi kedvezményes Széchenyi-hitel is elérhető lesz még legalább fél évig.
Sokan egyáltalán nem kapnak magyarázatot a tiltásra, így esélyük sincs javítani a helyzeten.
