Cukorbetegség? Prediabétesz? – ezekre az értékekre érdemes odafigyelni a vérképben a glükózon túl
Egy laborleletnél sokan először az éhomi vércukrot nézik meg, és ha az rendben van, meg is nyugszanak.
Az elmúlt évtized gazdasági válsága is rámutatott arra, hogy folyamatosan szükség van a hitelezéssel kapcsolatos intézmények és szabályozás újragondolására és fejlesztésére – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter abból az alkalomból, hogy a Széchenyi Kártya Program kihelyezett hitelállománya elérte az 1500 milliárd forintot. A minisztérium közleménye szerint a programot a hazai kis- és középvállalati finanszírozás sikertörténetének nevezte a tárcavezető.
A vállalkozások által benyújtott hitelkérelmek száma mára meghaladta a 300 ezret, és több mint 220 ezer Széchenyi Kártyát adtak át az elmúlt bő évtizedben – mondta el Varga Mihály a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetsége (VOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Kavosz Zrt. által szervezett ünnepségen a Pesti Vigadóban. A szakminiszter úgy véli, a Széchenyi Kártya Program az elmúlt 13 évben olyan sikeres konstrukcióvá vált, amellyel egyetlen más hiteltermék sem tudta felvenni a versenyt. A programon keresztül lehetett a legtöbb kisvállalkozóhoz eljutni, ezzel valós segítséget nyújtani számukra.
A hitelezési programot évente 4 milliárd forinttal támogatja a költségvetés – kamattámogatás és garancialehívások formájában –, ehhez köthetően az éves többlet adóbevétel viszont eléri az évi 40-48 milliárdos forintot.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a következő időszak egyik legfontosabb feladata a bankok hitelezési aktivitásának ösztönzése, ezen a helyzeten javíthat, hogy 2016 januártól felére csökken a bankadó, 2017-ben pedig újabb csökkenés várható.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy a bankok számára a Széchenyi Kártya a válság idején is ez az egyik legbiztosabb forrásnak bizonyult, amelyet valamennyi kormánnyal működtetni lehetett. A kamara elnöke szerint a program hálózatát az uniós források kihelyezésére is alkalmazni lehetne a kkv-k finanszírozásához.
Ádám Imre, a VOSZ soros elnöke szerint a Széchenyi Kártya Program története folyamatos sikertörténet, a hitelkonstrukciót teljes vállalkozói társadalom megismerte.
Számok, számok
Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója ismertette: a Széchenyi Kártya Programban a 2002-es indulása óta a benyújtott hiteligénylések száma meghaladta a 300 ezret, több mint 224 ezer hitelszerződést kötöttek, és a kihelyezett összeg 1514 milliárd forintot tesz ki. Mint mondta, percenként egymillió forintot helyeznek ki a kártyával a gazdaságba. Közlése szerint már kilenc bank, a bankszektor 85-87 százaléka aktív tagja a programnak.
A kkv szektor finanszírozásának állami támogatással és banki források bevonásával megvalósuló ötletét Demján Sándor, a VOSZ elnökeként fogalmazta meg 2001-ben, az első Széchenyi Kártyát 2002-ben adták át. Időközben a program hat elemből álló konstrukcióvá fejlődött, és a maximálisan felvehető hitel pedig 50 millió forint lett.
Az ünnepségen a bankok képviselői átadták ügyfeleiknek a jubileumi Széchenyi Kártyákat.
Varga Mihály példaértékűnek nevezte az országos és területi kamarák, a vállalkozói és munkaadói képviseletek, a pénzintézetek és az állam különböző érintett intézményei közötti együttműködést, amely a hitelkihelyezés gördülékenységét biztosítja.
A magyar gazdaság európai léptékben is kimagasló eredménye többek között a jól teljesítő kkv-szektornak is köszönhető – jelentette ki Varga Mihály. A KSH 2015 harmadik negyedéves adatait ismertetve a miniszter elmondta: a kkv-k által foglalkoztatottak létszáma közel kétmillióra emelkedett, ami egy év alatt 44 ezer fős növekedést jelent. A szektor exportértékesítésének nettó árbevétele pedig 510 milliárd forinttal gyarapodott az egy évvel korábbi adathoz képest.
