Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Több problémát is felvetne, ha bevezetnének egy olyan rendelkezést, amely a kiskereskedelmi vállalkozások számára kötelező létszámnövelést írna elő - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-nek.
A Magyar Idők szerdai számában arról írt, hogy rövidesen a parlament elé kerül egy olyan jogszabálytervezet, amely alapján a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. A rendelkezés által a vállalkozások dolgozói létszáma átlagosan duplájára emelkedne.
Vámos György szerint bár a jogszabálytervezet részletei nem ismertek, ilyen szabályozásra nincsen példa az Európai Unióban, ezáltal felmerülhet, hogy a kötelező létszámnövelés uniós joggal ütközhet.
Úgy vélte: ahogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is átcsoportosítással gazdálkodták volna ki, az érintett kereskedőknek a létszám emelésével járó költségeket is valahonnan elő kell teremteniük, így elvonhatnak a beruházásra, fejlesztésre, szállítóeszköz-vásárlásra, vagy akár a bérre szánt összegekből is. "Valahonnan le kell csípni" - fogalmazott a főtitkár.
Kifejtette: a rendelkezés a munkaerőhiányra sem feltétlenül jelentene megoldást, mert a probléma csak egyes szakmákat és értékesítési csatornákat érint, például nehéz péket, vagy hentest találni. A létszámemeléstől azonban még mindig nem lesz a munkaerőpiacon hentes - hangsúlyozta.
Vámos György felhívta a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló információkból nem lehet egyelőre kikövetkeztetni, hány alkalmazottat és áruházat érintene a szabályozás. Nem tudni ugyanis, hogy bruttó, vagy nettó alapterületről van szó, ahogy azt sem, milyen munkakörökre terjedne ki.
