Az éghajlati káralap létrehozása a fejlődő országok sikere az egyiptomi klímakonferencián, de háttérbe került a fosszilis energiahordozók kivezetése. Így alig maradt remény arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot.
Az egyiptomi klímacsúcs elnökségének első javaslata szerinte nem vezethet kompromisszumhoz – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és az EU delegációjának vezetője az egyiptomi klímacsúcson. Egyes országok, például Kína pedig nem szeretnék kivenni a részüket a kármentesítési alap létrehozásából, ami boríthatja az egész megállapodást.
Ruszlan Edelgerjev többek között az EU azon tervét bírálta, miszerint szén-dioxid-adót vetnének ki a behozatali termékekre.
59 ország közül az 50. helyre rangsoroltak minket az ENSZ 27. klímacsúcsán.
Miközben úgy tűnik, a fogadkozások ellenére sem sikerül kellő mértékben lelassítani a Föld felmelegedését, sok ország, köztük európaiak is, a legnagyobb szennyezést okozó szenet kezdte el ismét bányászni – Magyarországnak is vannak ilyen tervei. Az egyiptomi klímakonferencia másik fontos témája, hogy milyen szerepet vállaljanak a klímavédelemben a globális környezetszennyezésért leginkább felelős fejlett államok. Az EUrologus az EU-s törekvéseket és célokat járta körbe.
Érzékletes képpel igyekezett felrázni a résztvevőket António Guterres az ENSZ 27. klímacsúcsán Egyiptomban.
Leültek és odaláncolták magukat a szerintük leginkább környezetszennyező magángépek elé.
Többszáz klímaaktivista rohamozta meg szombaton az amszterdami Schiphol repülőteret, ahol órákon keresztül akadályozták a magángépek felszállását.
A klímaváltozás magasan tesz az egyenlőségre: túlnyomórészt azokat sújtja, akik a legkevésbé felelősek a globális felmelegedést okozó káros gázok kibocsátásáért. Sokan ezért úgy vélik, hogy a szolidaritás érvényesülésén lehet majd lemérni, mennyire lesz sikeres a 27. klímacsúcs. Vagyis, hogy mennyit hajlandóak áldozni a fejlett országok a fejlődők klímaharcának segítésére, és egyre nagyobb veszteségeik enyhítésére. Mik lesznek a fő témák és hol várhatók konfliktusok Sarm es-Sejkben? Beharangozó.
A brit uralkodó Egyiptomba utazott volna egy klímakonferenciára, de a Buckingham-palota szerint jobb, ha otthon marad.
John Kerry, az amerikai kormány klímaügyi küldöttje a Bonnban jelenleg is zajló klímakonferencián elmondta: az ukrajnai háború nem lehet kifogás a szén, mint energiahordozó elhúzódó használatára.
Lett nyilatkozat, de felpuhították. Láthatóvá teszik a konkrét eredményeket, de az eddigi vállalásoknak még nincs hatása. India ugyan majdnem megtorpedózta az egyezményt, mégis tett egy jelentős vállalást, az EU viszont saját súlyához képest szerényen szerepelt – így értékelte a COP26-ot a Green Policy Center.
Egészen megindító volt látni, ahogy Alok Sharma mélységes sajnálatát fejezte ki azért, amiért a glasgow-i klímacsúcs egyik legfontosabb vállalását nem sikerült keresztülvinni.
A metán kibocsátásának csökkentése kevesebbeknek fáj, mint a szén-dioxidé, úgyhogy a világ 105 országa inkább a metán visszafogására tett ígéretet.
Az előző ilyen eseményénél több mint kétszer nagyobb volt a mostani szénkibocsátása.
A glasgow-i záróegyezmény-tervezet újdonsága, hogy belekerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, de az erre vonatkozó felszólításból kérés lett, és úgy tűnik, hagynak lehetőséget az alternatív értelmezésre a nagy termelők számára. Az ENSZ-főtitkár szerint lélelgeztetőgépre került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés.
A szlovák elnök kereskedelmi járattal utazott, az osztrák klímaügyekért és közlekedésért felelős miniszter vonattal.
Közös nyilatkozatban ígérte meg a kínai és az amerikai delegáció a klímacsúcson, hogy már ebben az évtizedben komoly lépéseket tesznek a globális felmelegedés megfékezésére.
Néhány, Áder János államfő által a hét elején bedobott, jól hangzó aduval már letudta bejelentéseit Magyarország a Glasgow-i klímacsúcson. Többre a COP26 kapcsán nem is igazán számíthatunk, de valójában túl alacsonyra tettük az első (2030-as) lécet a klímaharcban. Így bár előrelépés, hogy törvénybe foglaltuk a 2050-es klímasemlegességet, erőlködés lehet a vége. Botár Alexát a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjét faggattuk arról, mit várhatunk Magyarországtól a klímacsúcson.
