A klímacsúcs kis lépése nem elég nagy az emberiségnek

6 perc

2022.11.23. 12:30

Az éghajlati káralap létrehozása a fejlődő országok sikere az egyiptomi klímakonferencián, de háttérbe került a fosszilis energiahordozók kivezetése. Így alig maradt remény arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot.

Technikai problémák késleltették az üléseket, gyenge volt a wifi, és szinte vadászni kellett szendvicsre, vízre, kávéra az egyiptomi Sarm es-Sejkben vasárnap véget ért 27. éves éghajlati csúcstalálkozón (COP27).

Ráadásul a fejlett és a fejlődő országok közötti szakadék talán még soha nem volt ilyen mély, a tárgyalások csaknem összeomlottak. De az eredetileg két hétre tervezett konferencia hajrájában két nappal megtoldották a tanácskozást, és az utolsó – péntek estétől vasárnap reggelig tartott – 40 órás kimerítő ülés végül meghozta az áttörést.

Az éghajlatváltozás okozta természeti károk kompenzálását évtizedek óta elutasító gazdagok – így az EU és az USA – kapituláltak, és beleegyeztek egy új klímaalap létrehozásába.

A „veszteségek és károk” ellensúlyozására hivatott pénzügyi segítség hivatalos elfogadása és a fogalom bekerülése a záróközleménybe a fejlődő országok diplomáciai sikere.

A világ szegényebb része az 1992-ben tartott első éghajlati ENSZ-összejövetel óta három évtizedet várt erre. Nem csoda, hogy a fejlődők történelmi áttörésről beszélnek, hiszen óriási a politikai üzenete. A felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős részéért felelős fejlett államok kártalanítást fizetnek a legsebezhetőbb fejlődő országoknak, amelyek emissziója kisebb ugyan, de mégis ők szenvedik el a szélsőséges időjárás okozta károk javát.