Az ausztrál Earth AI egy speciális algoritmus segítségével mutatta meg, hol lehet réz, kobalt vagy épp arany Ausztráliában. A bányászati cégek mégis szkeptikusak.
Szerves anyagokkal váltották ki a kobaltot a lítium-ion akkumulátorban a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói, az eredmény egy olcsóbb és környezetkímélőbb telep.
Bár az autógyártók egyre jobban figyelnek rá, azért egyelőre még több problémát is felvet a gépkocsikban (és az elektronikai eszközökben) használt lítiumakkumulátorok kulcsfontosságú összetevőjének, a kobaltnak a gyártása. Úgy tűnik, az idei év több megoldást is hoz arra, hogyan legyenek valóban környezetkímélőbbek az akkumulátorok.
Az európai autógyártók lemaradtak némileg a villanyautók legfontosabb összetevőjének saját előállításában. Most egyszerre próbálják behozni a hátrányt.
A kínai SVolt nevű cég egy olyan, elektromos autók számára készült akkumulátort mutatott be, amelyhez már nem kell kobalt.
Egyre több jel mutat arra, hogy az elektromos autók meghajtásában a – lítiumalapú – szilárdtest akkumulátorok hozhatják el az áttörést.
Tizennégy kongói család az amerikai bíróságokon keresi igazát, mert állításuk szerint az afrikai országban zajló kobaltbányászat tette tönkre gyermekeik életét. A kobalt nélkülözhetetlen eleme a modern elektronikai eszközöknek, például az okostelefonoknak.
Szárnyal a lítiumionos akkumulátorok egyik elengedhetetlen alapanyagának, a kobaltnak az ára. A fémből kevés van, ráadásul a bányászata Kongótól, a finomítása Kínától függ.
Magas ólom- és kobaltkioldódást mért a német hatóság a gyerekeknek szánt kerámia reggelizőkészletből.
A terméket a Müller-üzletekben Magyarországon is forgalomba hozták.
Az elektromos autózás rohamos terjedésével az egekbe szökött az akkumulátorokhoz szükséges lítium és kobalt ára. Az előzőből sok van, az utóbbiból nincs elég a Földön.
A világ kobaltfelhasználásának felét a Kongói Demokratikus Köztársaság teremti elő. Hiába a demokratikus jelző, ez a világ egyik legbrutálisabb diktatúrája, amely a hatalmas ország területének nagyjából felén uralkodik. A másik felén helyi a hadurak diktálnak, akik igencsak járatosak az értékes helyi nyersanyagok „gazdaságos” kitermelésében.
Kínai származású, különféle mintával díszített reggeliző készletet kellett kivonni a forgalomból kadmium- és kobaltkioldódás miatt – a Nébih tájékoztatása szerint a termék már nem kapható a Kik üzleteiben.
Az Amnesty International szerint a három nagy technológiai vállalat alapvető szinten sem ellenőrzi a beszállítóinál fennálló munkakörülményeket.
A nagyvállalatoknak fogalmuk sincs, kínai beszállítóik honnan szerzik a lítiumion-akkumulátorokhoz szükséges kobaltot. Az Amnesty International szerint a világtermelés felét a Kongói Demokratikus Köztársaság adja, az afrikai ország kobaltbányáiban pedig nagy számban doloznak gyerekek fillérekért, nyomorúságos és életveszélyes körülmények között.
Mivel a Béres Gyógyszergyár nem látja igazoltnak ilyen formában a kobalt felvételét a WADA listára, ezért a Magyar Antidopping Csoporttal együttműködve lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a kobalt státusza a versenysportolók esetében mielőbb tisztázódjon.
A doppinglistára került kobaltvegyületre a szocsi olimpia után figyeltek fel a WADA szakemberei – mondta Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője. A magyar antidoppingosok önszorgalomból néztek utána, milyen magyarországi szer tartalmazza a tiltott vegyületet. Már felvették a kapcsolatot a Béres Gyógyszergyár tudományos igazgatójával, hogy rendezzék a kérdést.
A nemzetközi doppingellenes szövetség tiltólistájára került a Béres Csepp egyik összetevője. A Magyar Atlétikai Szövetség hívta fel a sportolók figyelmét a változásra.
Radioaktív kobaltizotópot rejtő ólomkonténerek tűntek el Lengyelországban, a belchatowi barnaszénüzemű hőerőmű mellől – közölte pénteken az erőmű szóvivője.
