Hatalmas a baj a korallzátonyoknál, már a 84 százalékuknál jelent meg a kifehéredés
A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok.
A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok.
Az eddigi legnagyobb kiterjedésű korallfehéredés sújtotta idén márciusban az ausztrál Nagy-korallzátonyt – közölték kutatók, hangsúlyozva, hogy öt éven belül ez volt immár a harmadik tömeges korallfehéredés a zátonyrendszer térségében.
Felfedezték a kutatók, hogy az algák tudnak géneket lopni a baktériumoktól, ezáltal jobban tűrik a stresszes, változó környezetet.
Az óceán vízének melegedése miatt minden idők legnagyobb kiterjedésű korallfehéredése sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt, ezért ausztrál tudósok nagyszabású próbálkozásba kezdtek az óceánvíz lehűtésére: kifehérítik a térségben lévő felhőket.
A rekordmeleg óceánvíz miatt óriási területen indult meg a korallfehéredés, ami a korallzátony betegségét mutatja.
Egy újabb tömeges korallfehéredés kockázatára figyelmeztetnek az ausztrál Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság szakemberei, miután a zátony több régiójában is a hőstressz jeleit észlelték a virágállatokon.
Még a "szuperkorallok" is bajba kerülhetnek az egyre melegedő óceánokban, ezek a nagy hőmérsékletingadozásokhoz szokott korallok is csak korlátozottan tudnak ellenállni a víz szokatlanul magas hőmérsékletének.
A tudósok azt remélik, hogy ezek a korallok jobban ellenállnak majd az óceáni hőhullámoknak.
A korallzátonyoknak 9-12 évre van szükségük a teljes regenerálódáshoz egy-egy jelentős természeti katasztrófa, például a globális felmelegedés okozta tömeges korallfehéredés vagy pusztító erejű vihar után – állapították meg az ausztráliai Southern Cross Egyetem kutatói.
Eddig 195 korallfajt azonosítottak a kutatók az ausztrál Nagy-korallzátony mélyebben fekvő régiójában. Eddig úgy vélték, hogy a világ legnagyobb korallzátonya a virágállatok nagyjából 30 fajának otthona.
Az elmúlt harmincezer évben már ötször majdnem elpusztult az ausztrál Nagy-korallzátony az éghajlattal összefüggő környezeti változások miatt, ám mindig sikerült regenerálódnia – állapították meg ausztrál kutatók, akik szerint azonban nem biztos, hogy a koralltelep képes lesz túlélni jelenlegi hanyatlását is.
Először észleltek korallfehéredést a Sydney-öbölben – közölték ausztrál kutatók, akik a tengervíz felszínének melegedő hőmérsékletével magyarázzák a káros jelentséget. A Sydney-öbölben találtak kifehéredett korallkolóniákat, több helyen. A tudósok becslése szerint egyes helyeken a korallok 45 százaléka kifehéredett. Egy másik kutatás adatai szerint a Nagy-korallzátony 93 százalékát érinti a fehéredés.
Az ausztrál Nagy-korallzátonynál életbe lép a vészforgatókönyv, mivel februárban 33 Celsius-fokra emelkedett az óceán felszíni hőmérséklete, és ez kifehéríti - hosszú távon pedig elpusztítja a korallokat. Ami a korallokra támaszkodó halakra - rajtuk keresztül pedig az emberekre is csapást mér.
Hobbitudósok részvételével készítették el a Nagy-korallzátony virtuális térképét ausztrál tengerkutatók és informatikusok.
A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és "kifényesítésével" óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus a pusztító fehéredéstől.
Régóta ismert jelenség a korallfehéredés, aminek következtében a korallok elveszítik jellegzetes színűket. Bár a tudósok a folyamat működését eddig is ismerték, most először sikerült videóra venni a jelenséget.