Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal.
2017 óta kormányközeli beruházók váltják egymást a tulajdonosi székben, a projekt mégsem akar elkészülni.
A vágtató infláció elleni védelem lényegében abban merül ki, hogy négyszer annyi pénz megy a háztartások energiaszámlájának támogatására, mint amennyit a nyáron betervezett a kormány. És hiába zúdít példátlan adócunamit az üzleti szektorra, a költségvetés hiánya hatalmasat nő.
Az összeg Fürjes Balázs szerint csak később lesz meghatározható. Addig is az a fontos, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek.
Nem szeretné belátni a magyar állam, hogy az uniós aggályok a kormánytagok által is megszállt egyetemi kuratóriumok miatt nem újkeletűek, ezért hatpontos magyarázó posztot tettek ki Facebookra. Ellenőriztük a tényeket: annyi stimmel belőle, hogy az Erasmus az Európai Unió egyik legsikeresebb programja, de a különböző jogi magyarázatok egytől egyig félrevezetőek.
Számottevő mértékben csökkent a Fidesz támogatottsága az áprilisi mérések óta, egyes véleményformálók szerint a visszaesés középtávon egy olyan kritikus szintet is elérhet, ami alááshatja a rendszer stabilitását is. A lemorzsolódott peremszavazókon túl a Fidesz azonban rendelkezik egy legalább kétmillió fős, igen stabil szavazói bázissal is. Reális-e az ő megingásuk annak fényében, hogy ez a tömb lényegében vallási közösségként funkcionál? Ennek megítéléséhez érdemes megvizsgálni a politikai pszichológia tükrében azt, hogy milyen jellegű vallás is ez tulajdonképpen.
A Katar-gate és az Erasmus-ügy óta a magyar kormány megint felemelte a hangját Brüsszellel szemben – de mi értelme van ennek, ha továbbra is messze van a kasszakulcs, és rengeteget kell még tenni azért, hogy elforduljon a zárban? Erről beszélgettünk Arató Lászlóval, az EUrologus szerzőjével.
Nagyjából hárommilliárd forintot még így is sikerült megspórolniuk. A Fővárosi Önkormányzat kimaradt a kormány rezsitámogatási köréből, egyelőre abban is csak reménykednek, hogy később fognak pénzt kapni – eddig ugyanis sem Láng Zsolt, sem Orbán Viktor nem kereste őket.
Az orbáni látszatdemokrácia lényege, hogy minden törvényes keretek között működik. Az már egy másik kérdés, hogy kétharmaddal és zsebre tett államfőkkel bárminek lehet törvényi kerete – az elnyomásnak is. A pedagógusvegzálás apropóján megnéztük, hogyan alakít ki függőségi és félelmi viszonyt a kormány azokban a szakmákban és csoportokban, ahol a szabadságot veszélyesnek érzi.
Székesfehérvár polgármestere úgy véli, az oktatás összes problémáját nem tudja megoldani a pénz, bár arra is komoly szükség van. A szolidaritási adó elvével egyetért, a mértékével azonban nem, Fehérvárra pedig naperőműparkot szeretne.
A következő hetekben a csapból is az fog folyni, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat az oroszbarát nemzeti konzultáción. Csakhogy mindössze két számításból kiderül, hogy valójában alig minden hatodik választópolgár ellenzi a korlátozásokat.
2023 első kormányinfóját tartotta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Arról, hogy a magyar alapítványi egyetemeket kizárták az Erasmus+ programból, azt mondták, Navracsics Tibor megpróbálja letárgyalni a dolgot, a félreértés tisztázható, de egyébként perre is mennének. Gulyás bűnbánóan beszélt a kormánynak a napelemes pályázatokban mutatott teljesítményéről és azt is elárulták, hogy a Magyarországon lefoglalt orosz vagyon melyik céghez tartozik.
A Fidesz nemhogy a családi pótlék, de immár a családi adókedvezmény elinflálódása ellen sem tesz semmit. A kormány előszeretettel vezet be új intézkedéseket, ám közben számtalan juttatás, alapérték aktualizálását elmulasztja.
Míg a fülkeforradalom utáni nyolc év a konjunktúra időszaka volt, 2018, és pláne 2020 óta megjelent a válság a kormány szótárában is – hiába azonban a kríziskirályként elkönyvelt miniszterelnök, az Orbán-rezsim fél évtizede hibát hibára halmoz, uniós ügyektől a háborúig, koronavírustól az inflációig. De miért nincs semminek következménye, amikor a rendszer mindenkinek megnehezíti az életét, a bajba jutott csoportok pedig utcára is mennek a sérelmeikkel? Folyamatábrán mutatjuk a NER „kríziskörét” és elmagyarázzuk, miért követ minden válságot újabb válság, a kormány mégsem bukik meg.
A távközlési vállalat 49 százalékát a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül vásárolják fel.
A jegybank elnöke érzékelte, hogy a kormánykommunikáció lassan őt próbálja felelőssé tenni a magyar gazdasági bajokért, holott a főbb döntéseket a kormány hozta és nem ő.
Öt kerület perel, a Fővárosi Önkormányzat és Ferencváros kivár, tíz ellenzéki kerületnek összesen pedig majdnem másfél milliárddal jutott kevesebb, mint a hét fideszes vezetésűnek. A kormány ugyan kioszt 44 milliárdot a tízezer lakosnál nagyobb városoknak, de változatlanul nem világos, milyen módszertan alapján teszik meg ezt. Budapesti támogatási körképünk.
Korábban voltak arra utaló jelek, hogy tervezik a nyugdíjrendszer átalakítását.
A Magyar Közútnak 714 megyejelző táblát kell vármegyejelző táblára cserélnie.
Hiába kérték, egyelőre egy vasat sem kapnak.
