Péter Tamás: A karizmatikus varázs és a szektás attitűd nem csak az orbánizmus sajátossága

„A leghasznosabb erődítmény (...) a néped szeretete” – fogalmazott egykor A fejedelem című könyvében Niccolò Machiavelli, akit a modern politikai filozófia atyjaként tartanak számon. Machiavelli fő művét – Ungár Klára ajánlására – annak idején Orbán Viktor is elolvasta, a fenti aforizma megvalósítása terén azonban legfeljebb részsikert könyvelhet el. Őt ugyanis nem a nép szereti, csupán a nép azon része, akik szavazói bázisához tartoznak. Mindazonáltal úgy tűnik, erődítményként ez is tökéletesen megfelel, hiszen Orbán hatalmának fő legitimitását rendre az a mintegy másfél-kétmillió fő biztosítja, akiket a politikatudomány törzsszavazóknak, az ellenzéki szleng pedig hívő tagozatnak, vagy agymosottaknak szokott nevezni.

Mint az a jelzőkből is kitűnik, ez nem egy könnyen elbizonytalanodó réteg: tagjainak politikai preferenciája egyfajta meggyőződésen alapul, s elvileg még igen rossz helyzetben is kitartanak Orbán Viktor és pártja mellett. Noha a közvélemény-kutatások alapján a kormánypárt az előző év végére 300–400 ezer korábbi támogatóját is elveszíthette, ez nem a törzs-, hanem a peremszavazók lemorzsolódásának köszönhető – annak pedig egyelőre nem sok jele van, hogy a fideszes keménymag változtatna eddigi nézetein.

Jóllehet, a negatív gazdasági folyamatok alól ők sem kivételek, enni és számlákat fizetni pedig még a hívőknek is kell valamiképpen. Ráadásul túl sok pozitív kilátás egyelőre nem mutatkozik: az éves infláció még a szolid becslések szerint is 15–20% körül alakulhat 2023-ban, az év első felében pedig a technikai recesszió sem kizárt. Mi lehet hát az oka annak, hogy a Fidesz törzsszavazói egy ilyen rossz helyzetben sem bizonytalanodnak el pártjukat és vezérüket illetően?

Orbán-tudatú Hívek Közössége: a Fidesz már inkább vallás és egyház, mint párt

Az Orbán Viktor és követői közti különleges kapcsolat megértéséhez sokszor már közelebb visznek a vallási fogalmak, terminológiák, mint a politológiai megközelítés.