Tetszett a cikk?

A következő hetekben a csapból is az fog folyni, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat az oroszbarát nemzeti konzultáción. Csakhogy mindössze két számításból kiderül, hogy valójában alig minden hatodik választópolgár ellenzi a korlátozásokat.

Megérkeztek a legújabb nemzeti konzultáció eredményei: a sorosozás, a migránsozás és a homofóbia után ezúttal Vlagyimir Putyin forró ölelésébe bújva volt kíváncsi arra a kormány, hogy mindenről Brüsszel tehet-e, és véletlenül sem ők, vagy elvbarátaik.

Az eredmény várható volt: a konzultációs íveket postán vagy online visszaküldők átlagosan 97 százaléka utasította el a brüsszeli szankciókra célzott propagandakérdéseket, a kormány és médiája pedig olajozott gépezetként elkezdte szétszórni  „a magyarok” ekkora része utasítja el a szankciókat.

Nagy Iván László: Legyen Ön is putyinista!

Elrajtolt a tizenegyedik nemzeti konzultációnak keresztelt előadás, amelyben a kormány gálánsan megadja a lehetőséget hű választóinak, hogy megsimogassák a buksiját. Haszna sosem volt, mert akármit pakol Orbán a hátizsákjába, Brüsszelben pontosan tudják, hogy népfelhatalmazás címszó alatt autoriter rendszere lenyomatát viszi magával.

Csakhogy az adatnak efféle tálalása közelében sincs a valóságnak. A nemzeti konzultáció semmilyen demokratikus kritériumnak nem felel meg: sem a kérdésfeltevést, sem a válaszok begyűjtését, megszámlálását nem ellenőrzi semmilyen szervezet, a válaszadás nem titkos, jogi kötőereje pedig nincs. Innentől kezdve politikailag és jogilag is hazugság azt állítani, hogy a magyarok 97 százaléka elutasítja a szankciókat. De játsszunk el a gondolattal, hogy a kormány tényleg azt hiszi, hogy a nemzeti konzultáció (aminek ezúttal csak a technikai költségei 2,7 milliárd forintot tettek ki) egy demokratikus eszköz, amellyel az ország véleményt nyilvánít!

  • A konzultációt 1 389 000 ember töltötte ki a kormány állításai szerint.
  • Az ő 97 százalékuk mondott nemet, ami 1 347 330 válaszadót jelent.
  • Magyarországon jelenleg 8 215 304 fő jogosult szavazni bármilyen országos választáson. Ahhoz, hogy a nemzeti konzultációra jogosultak számát megkapjuk, elég a lakóhelyük szerinti szavazókörben névjegyzékbe vettek számát és a más belföldi szavazókörbe átjelentkezettek számát összeadni (és tekintsünk el nagyvonalúan attól, hogy online bármennyiszer végig lehetet ikszelgetni a kérdőívet). Ez 7 536 306, illetve 157 551 embert jelent, összesen tehát 7 693 857-en jogosultak válaszolni.
  • Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a magyarok, azaz a választani tudó, határokon belül élő magyar állampolgárok hány százaléka utasította el a szankciókat a konzultációban, amely alapján a kormány általánosít, el kell osztanunk a nemmel válaszolók számát a nemzeti konzultációra jogosultak számával. 1 347 330 osztva 7 693 857-tel 0,175-tel egyenlő.

Magyarán ha bevásároljuk magunkat a kormányzati narratívába, majd ezt megfűszerezzük a valósággal, azt kapjuk, hogy

a magyarok 17,5 százaléka ítéli el a szankciókat.

Ide kattintva eléri a Nyüzsi további cikkeit, azonnali véleményeket, érdekességeket, szórakoztató mémeket, gif-eket, videókat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!