Negyedszázaddal a rendszerváltás után a posztszocialista országok népességének alig a tizede él demokráciában, Magyarországot is az autokráciák közé kormányozták – írja nemrég megjelent tanulmányában Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek a közelmúltban adott nagyinterjújának első részét most teljes egészében közzétesszük. A második részt holnap olvashatja oldalunkon.
A magángazdaság fejlődésének fő akadálya a mindenre rátelepedő állam. Ismerős?
Orbán Viktor rendszere az autokrácia valamennyi jegyét magán viseli – állítja a HVG e heti számában a világhírű közgazdász, Kornai János, és mintha erre rezonálna minden a magyar közéletben. Ezen a héten például mindaz, ami a Népszabadsággal történt, és amiben nagyon nehéz nem meglátni a kormányt kritizáló orgánumok eltiprását célul kitűző offenzíva újabb momentumát. De persze nem csak ez működik így. Itt az erőltetett alkotmánymódosítás, itt van mindaz, ami Budapesttel történik – erről is olvashat a HVG-ben. Farkas Zoltán szubjektív lapajánlója.
Miért nem diktatúra Magyarország, viszont miért egyértelmű, hogy autokratikus hatalom kormányoz?
Kornai János világhírű magyar közgazdászt is beválasztotta külföldi tagjának az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája.
Ha megvalósul Marx, Lenin, Trockij társadalma, akkor ma nincs tranzisztor, számítógép, internet, eldobható pelenka – figyelmeztet Kornai János, aki szerint a kapitalizmusnak vannak olyan veleszületett tulajdonságai, amelyek markánsan a szocializmus fölé emelik.
„Ha megvalósul Marx, Lenin, Trockij társadalma, akkor ma nem lenne tranzisztor, számítógép, hűtőszekrény, internet, eldobható pelenka” – nyilatkozta az e heti HVG-ben Kornai János közgazdász.
A korábban kiagyalt, elvetélt vagy túlzott kiadásokkal járó projektek után talán itt az ideje, hogy akik az olimpiai beruházás felelősei lesznek, tegyék kockára saját vagyonukat is, ne csak a köz pénzét tegyék kockára. Ilyesmit javasolt negyedszázada Kornai János közgazdászprofesszor, és ez manapság aktuálisabb, mint valaha.
Kornai János kívánatosnak tartja a tandíj bevezetését, szerinte az állam feladata a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása és szociális alapú támogatása.
Nyolcvanötödik születésnapján ünnepli Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Harvard emeritus professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A hvg.hu a szocialista gazdasági rendszer és a posztszocialista átmenet kiemelkedő kutatójának idézeteivel mutatja be tudományos pályáját.
„Manapság lassan én, az 1980-ban írott A hiány című könyv szerzője leszek az utolsó kelet-európai, aki még visszaemlékszik a hiánygazdaságra, és igazi örömöt érez amiatt, hogy megszűnt” – fakadt ki Kornai János, a Harvard emeritus professzora azon merengve, milyen gyorsan el lehetett felejteni az előző rendszer megalázó gyötrelmeit.
Nem provokatív, populista retorikával kellene függetlenségre törekednie a kormánynak, fel kellene hagynia a kapkodó, radikális törvénygyártással és segítenie kellene a magyar társadalom megrendült bizalmának helyreállását - címszavakban ezt üzente Kornai János, a Harvard és a Corvinus professzora csütörtök este egy Széchenyi emlékére tartott esten.
Ötvenöt év távlatából sokaknak úgy tűnhet, hogy ami Magyarországon 1956. október 23-án történt, az hirtelen forradalmi kitörés volt, amelynek szinte csak napokkal korábban volt némi előzménye, az egyetemi ifjúság jól ismert szerveződése. Valójában azonban a hangulat már szeptemberben „forradalmi” volt, és nagyon sok ember érzékelte a változásokat. Ezt illusztrálja egy párizsi tudósító korabeli beszámolója is.
Győrfi Zoltán nem ért egyet a Csillag István-Mihályi Péter szerzőpáros Egy kulcs és más semmi címmel megjelent írásának érvelésével. Irását, amely a szerzők érvelését pontról-pontra elemzi, az alábbiakban közöljük.
Nyolc tételben elemzi az Orbán-kormány eddigi tevékenységét Kornai János nemzetközi hírű közgazdász. A Népszabadságban közölt leltárja felettébb lesújtó. A legfontosabb megállapításait szemlézzük.
Ha a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás idején bevezetik az alapvető szerkezeti reformokat, Magyarország fel tudott volna zárkózni a fejlett nyugati társadalmak szintjére. A politikai elit azonban reformok helyett ígérgetésekbe kezdett – állítja a 85 éves Vitányi Iván, az MSZP egyik alapítója, a Demokratikus Charta egykori szóvivője e a hvg.hu-nak adott interjúban.
Szabadság, egyenlőség, testvériség. Nemcsak a nagy francia forradalom, hanem az 1989-es kelet-európai rendszerváltások jelszavai is voltak. Kornai János sorra veszi, mi valósult meg belőlük. A mérleg kedvezőbb, mint amilyennek érezzük.
2009-ben és 2010-ben egyre gyorsuló ütemben kerülnek az ügyészség látókörébe és a nyilvánosság elé a minimum gyanús, de leginkább nyilvánvaló disznóságok. Az állampolgár lelkesedését a saját állama működése iránt ez persze még jobban lankasztja – ha ugyan volt még némi bizalom néhány különlegesen jóindulatú polgártársban a költségvetési pénzek sorsát illetően
