szerző:
hvg.hu

Nem provokatív, populista retorikával kellene függetlenségre törekednie a kormánynak, fel kellene hagynia a kapkodó, radikális törvénygyártással és segítenie kellene a magyar társadalom megrendült bizalmának helyreállását - címszavakban ezt üzente Kornai János, a Harvard és a Corvinus professzora csütörtök este egy Széchenyi emlékére tartott esten.

Mélyreható változásokra van szükség a magyar társadalom berendezkedésében és az intézményekben. Azonban hacsak lehet, hajtsuk végre fokozatosan a nagy strukturális átalakulásokat - mondta Kornai János, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Harvard University professzora a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István emlékére rendezett estjén csütörtökön. A professzor szerint időt kell adni a vitákra, és nem kell mindjárt univerzálisan bevezetni a változtatásokat, hogy kiderüljenek a tervezett lépések gyengéi.

A fokozatosság melletti másik érvként Kornai azt hozta fel, hogy a reformok felforgatják az emberek életét. Indokoltnak tartja például, hogy a felsőoktatásban tanulók megfizessék a képzés árát. Ezt azonban túl gyorsan fogadta el a kormány. Kitért arra is, hogy Széchenyi valószínűleg tiltakozna az ellen, hogy kapkodva hoz a kormány új törvényeket, és a fokozatosság hívei mellé állna.

Másképp kell függetlennek lenni

Kornai szerint Széchenyi tudomásul vette, hogy több szálon kapcsolódunk a külföldhöz. Hajlandó volt tanulni a külföldtől, mert a tanulásban nincs helye a nemzeti hiúságnak. Széchenyi azt akarta, hogy továbblépjünk a nemzeti önrendelkezés felé, de úgy, hogy ne keltsünk felfordulást, és felhívta a figyelmet a radikális lépések veszélyeire. Sok tekintetben most is függünk a külföldtől, és a teljes függetlenség merő ábrándozás. Mozdítsuk elő, hogy minél nagyobb legyen a hazai megtakarítás, és akkor nem leszünk rászorulva a külföld tőkeimportjára – mondta. Emellett fiskális stabilizációit javasolt, ami ugyancsak függetlenebbé tenné az országot.

Arra is szükség van, hogy fejlődjön a magyar export. Nem az segít rajtunk, ha mindenáron magyar árut veszünk. Ez súlyos károkat okoz a magyar fogyasztónak. Az segít rajtunk, ha minél előnyösebben vásárolunk, és előmozdítjuk a magyar termékek versenyképességét – hangsúlyozta a professzor.

Széchenyinek nem tetszene az orbáni populizmus

Magyarországot nem idegen hódítók kényszerítették arra, hogy belépjen nemzetközi szervezetekbe, hanem önként lépett be. Viszont igaz, hogy minden tagság szűkíti a nemzeti önrendelkezést. Önként léptünk be az unióba is és nincs okunk megbánni ezt a lépést Kornai szerint. Ne vágjunk mártírarcot, gazdaságilag előnyös számunkra az EU-tagság, ugyanis igen jelentős anyagi haszonnal jár – mondta.

A professzor emiatt elmarasztalta a provokatív, triviális politikai szembeszegülést Brüsszellel, és Orbán Viktor március eleji megszólalására utalva kiemelte, hogy Széchenyi még Bécsre sem mondott volna olyat, hogy egy vidéki birtokot sem tudna elvezetni. Orbán Viktornak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén Brüsszelről azt sikerült mondania, hogy „a rosszakat támogatja, a jókat bünteti”, és ahogy működik, „ezzel egy vidéki kócerájt sem lehetne elvezetni”.

A Jobbik unóellenességéről szót ejtve azt mondta, az unióból való kilépés roppant gazdasági károkat, fiskális összeomlást, államcsődöt és az infláció elszabadulását okozná. „Magyarország számára nincs élet az európai nemzetek közösségén kívül.” Az unióból való magyar kilépésnek „kicsi a valószínűsége, de nem tartom lehetetlennek” – mondta, és hangsúlyozta, a nacionalista tömegindulatokat egy pont után nehéz megfékezni. „Uszító retorika helyett jól meggondolt, okos tettekre van szükség” a professzor szerint.

Megrendült a bizalom

Kornai szerint a mai magyar állapotok kulcsproblémája a bizalom megrendülése: a vállalat nem bízik a másikban, szerződéseket írnak alá és azonnal megszegik őket. Svéd példára hivatkozva azt mondta, ez a kormányzati hatalomba vetett bizalom megrendülésére vezethető vissza.

A professzor emellett hangsúlyozta azt is, hogy „nem fitymálni kell az önérdeket, hanem fejleszteni”. „Ne feledjük, amikor a tartós növekedésről meditálunk, számításba kell vennünk az emberek motivációit is” – mondta. Ugyanis a legtöbb embert mindennapi cselekedeteiben a gazdasági érdek mozgatja, amit Széchenyi is nagyon fontosnak tartott.

Beruházással és megtakarítással nőhetnénk

A világhírű professzor szerint Magyarország gazdasági felemelkedésének első eleme a beruházási folyamat felgyorsítása és a hazai megtakarítások növelése kellene legyen. Kínában a GDP 40-50 százalékát megtakarítják és túlynomó részét beruházásokra fordítják. Emellett még külföldi befektetésekre is jut a megtakarításokból. Magyarországon a helyzet fordított: rá vagyunk szorulva a külföldi tőkére, a megtakarítási hányadunk a harmada az uniós országokénak.

A kormányzat azt ígérte, lendületet ad a beruházásoknak, de ez nem valósult meg: szórványos kivételektől eltekintve a beruházási kedv lanyha – mondta Kornai János. Kiemelte a hazai bankszektor jelenlegi bénultságát is, és Széchenyit idézve hangsúlyozta, hogy a gazdaság csak akkor virágozhat fel, ha jól működik a kapcsolat a hitelező és a hitelfelvevő között. Erre a jelzáloghitelezés intézménye módot adna, de ma ott tartunk, hogy ennek az intézménynek a tekintélye szétrombolódott. A bankok pedig megrettentek, ami abban érhető tetten, hogy hitelezésük stagnál.

A professzor szerint a nyakló nélküli eladósodás után most tanúi vagyunk a tartozásukat fizetni nem tudó adósok kimentésének, és visszásnak nevezte, hogy a végtörlesztéssel az adófizetők pénzéből a kormány megmentette a nem rászoruló adósokat is.

Több tudás kell

A magyar gazdasági növekedés másik fontos eleme a technikai fejlődés gyorsítása lenne Kornai szerint. Mint mondta, Széchenyi innovátor volt, az az ember, aki a technikai feljlődés eredményeit átültette a gazdaságba. Széchenyinek nem tetszene a telekomadó a professzor szerint, aki hozzátette, hogy az innováció elsősorban a sokat szidott multikban megy végbe, a kisvállalkozásokban alig.

A gazdaság felemelésének harmadik eleme az emberi tőke vagy másképpen a tudástőke fejlesztése lenne. Nem az adókulcsokkal kell versenyezni Ázsiával, több tudás kell – hangsúlyozta a professzor, és kitért arra is, hogy Széchenyi tiltakozna a felsőoktatásban végrehajtott megszorítások ellen. Szoros oksági kapcsolat van ugyanis a felsőoktatás és a hosszú távú növekedés között.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Útlezárás Letenyénél baleset miatt

Útlezárás Letenyénél baleset miatt

Srí Lanka: A hírszerzési vezetők eltitkolták a házelnök szerint az információkat

Srí Lanka: A hírszerzési vezetők eltitkolták a házelnök szerint az információkat

Nemes Jeles László nyerte a legjobb rendező díját Pekingben

Nemes Jeles László nyerte a legjobb rendező díját Pekingben

Meghalt Egyed László grafikus, filmrendező

Meghalt Egyed László grafikus, filmrendező

Itt az új Kia Stinger GTS, amivel könnyű a gumiégetés

Itt az új Kia Stinger GTS, amivel könnyű a gumiégetés

Videó: Szétszedték a Huawei P30 Prót, ezt találták a belsejében

Videó: Szétszedték a Huawei P30 Prót, ezt találták a belsejében