szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Ötvenöt év távlatából sokaknak úgy tűnhet, hogy ami Magyarországon 1956. október 23-án történt, az hirtelen forradalmi kitörés volt, amelynek szinte csak napokkal korábban volt némi előzménye, az egyetemi ifjúság jól ismert szerveződése. Valójában azonban a hangulat már szeptemberben „forradalmi” volt, és nagyon sok ember érzékelte a változásokat. Ezt illusztrálja egy párizsi tudósító korabeli beszámolója is.

„Budapesti sétáim alkalmával nem egy csodabogarat találtam, amelyet lelkes jelszógyártók számlájára írok. Így például a Móricz Zsigmond körtéren levő egyik eszpresszó kirakatában elhelyezett termetes villanyóra felett dekoráció tudatja a járókelőkkel, hogy ’minden perccel közelebb kerülünk a szocializmushoz’. Borzongva gondolok arra, hogy ma éjjel, amikor visszaállítják a téli időszámítást Magyarországon, 60 teljes percen keresztül egyhelyben topog majd a szocializmus…”

Minderről a Szabad Nép 1956. szeptember 30-ai számában írt Thomas Schreiber, a francia rádió-televízió, valamint a párizsi L’Express hetilap Budapesten tartózkodó, magyar származású munkatársa. A hivatalos pártlapban publikált beszámolóból persze nemcsak a dekoráció tűnik ki, hanem az is, hogy mit tapasztalt Schreiber a pestiekkel beszélgetve.

A Móricz Zsigmond körtér az ötvenes években
©

Szólásszabadság - szeptember végén

„A párt- és államapparátus legkülönbözőbb rangú és legkülönbözőbb társadalmi osztályokból származó beosztottjaival volt alkalmam találkozni, s ezek őszintén beszéltek a problémákról: az eredmények mellett nem hallgatták el a hibákat sem” - írja Schreiber, sőt, hozzáteszi: „Ebben az új légkörben az emberek szabadon vitatkoznak, sokszor brutális őszinteséggel elemzik a legkülönbözőbb, úgynevezett ’kényes kérdéseket’, melyek ezáltal megszűnnek ’kényesek’ lenni, hiszen beszélnek róluk. A szólásszabadság számomra egyike volt a legkellemesebb meglepetéseknek.” Persze azért a tudósító megjegyzi azt is: „Természetesen látom e szólásszabadság világosan megvonható határait.”

Nevében is véget ér a Rákosi-korszak

"A Minisztertanács a személyi kultusz egyes maradványainak felszámolása érdekében több elnevezést megváltoztatott" - erről jelent meg MTI-közlemény 1956 szeptemberében. A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek elnevezését Csepel Vas- és Fémművekre változtatták, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemből Nehézipari Műszaki Egyetem lett. A Rákosi Mátyás Tanulmányi Versenyt pedig Országos Középiskolai Tanulmányi Versennyé nevezték át.

A szólásszabadság (korlátozott) megjelenése a Rákosi-rendszer bukását jelezte, de nemcsak azt, hanem az egész sztálinista rendszer összeomlását vetíti előre. Maga a sztálinista pártvezér, Rákosi Mátyás már 1956 nyarán megbukott, gyakorlatilag saját pártja száműzte a Szovjetunióba – erről Mementó-sorozatunk korábbi részében már írtunk. 1956 őszén a Rákosi mögötti második ember, Gerő Ernő lépett egyet előre, de az ő kezéből fokozatosan kicsúszott a hatalom.

Hogy mi volt a helyzet 1956 őszén, Magyarországon, azt általánosságban jól megvilágítja egy közgazdász, Kornai János elemzése. A világszerte ismert tudós 1993-ban a HVG kiadónál megjelent társadalom- és közgazdaságtudományi művében, A szocialista rendszerben általános magyarázatot ad arra, hogy a klasszikus sztálinista rendszerek reformjánál (jelen esetben a Rákosi-rendszer után) miért nem képes a kommunista párt megállítani a lavinát, amit a nyilvánosság, vagyis a szólásszabadság engedélyezése vált ki. Kornai ugyan példáként a nyolcvanas évek Szovjetunióját, a gorbacsovi glasznosztyot - a nyilvánosság, a szólásszabadság engedélyezését - említi, de a példa igaz az ötvenhatos Magyarországra is.

„A reformfolyamatok közepette a kommunista párt meg akarja tartani hatalmi monopóliumát, de eközben szabadjára ereszt olyan politikai erőket, amelyek azonnal e monopólium feladását követelik. A párt meghirdeti a ’glasznosztyot’, de az emberek nem a hálájukat fejezik ki ebből az alkalomból, hanem felhánytorgatják mindazt, ami tragédia és sérelem érte őket, és amiért a pártot és a rendszert tartják felelősnek. A kommunisták kinyilvánítják készségüket, hogy lemondanak az emberek megfélemlítésének kegyetlen módszereiről. De amint kevesebb a félnivaló, az emberekből elemi erővel tör fel az igény az önkényuralom teljes felszámolására és az intézményesen garantált demokráciára. Ez veszélybe, sőt kiélezett helyzetben végveszélybe sodorja a kommunista pártot” – írja Kornai, és ez nemcsak a Szovjetunióban torkollott a kilencvenes évek bomlási folyamataiba, hanem Magyarországon is radikális változást eredményezett volna 1956-ban. Ám nálunk végül a külső beavatkozás, éppen az akkori Szovjetunió hadseregének inváziója vetett véget az 1956-os forradalomnak.

Bizonytalanság, félénkség és bizalmatlanság

A bizonytalanságra, a változások törékeny mivoltára Schreiber is utal 1956 szeptemberi cikkében: „Találkoztam olyanokkal is, akik elismerik ugyan a jelenlegi lényeges változásokat, de félénken és, szabad legyen hozzátennem: némi bizalmatlansággal szemlélik azokat, azt mondják, hogy a bizalom légkörét kizárólag az utóbbi hónapok folyamán hozott különböző határozatok, rendeletek végrehajtása képes teljes mértékben helyreállítani. Ezzel kapcsolatban azt tapasztaltam, hogy a bizalom légkörének helyreállításához már számos feltétel megvan.” Mindez a Szabad Nép hasábjain elég furcsának tűnik, hiszen a hivatalos pártlap ritkán adott teret bizonytalan nézeteknek az ötvenes években. Mindez a helyzet rendkívüliségét mutatja: a pártlap korábban hol erőteljes sztálinista szólamokat zengett, időnként pedig – kisebb vehemenciával ugyan – de reformszócsőként is funkcionált, de az ilyesfajta ingadozásnak nem nagyon volt helye az újságban.

Schreiber beszámol az 1956 nyarán még betiltott, de aztán ősszel újjáéledő értelmiségi kezdeményezés, a fiatal baloldaliak Petőfi Körének rendezvényeiről is. (A Petőfi Körről Mementó-sorozatunk korábbi részeiben már részletesen írtunk.) A párizsi tudósító így ír: „Jelen voltam néhány nappal ezelőtt a DISZ Petőfi Körének a gazdasági vezetés kérdéseivel foglalkozó vitaestjén, ahol őszintén, bátran és pozitív bírálatok formájában tárgyaltak a fiatal közgazdászok és idősebb szakemberek a tervgazdálkodás megjavítása érdekében szükséges intézkedésekről. Megoldani a gazdasági élet nehézségeit nem látszik könnyű feladatnak, de – úgy látom – a jelenlegi légkör e téren is mindenkit optimizmusra jogosíthat.”

Egy kép - 1956 következő heteiből

Schreiber írásának egésze azokat a fokozatokat tükrözi, amit Kornai János úgy jellemez, hogy „a liberalizációs tendencia egyik megnyilvánulása, hogy általában az embereket, de különösen az értelmiséget, a tudományos kutatókat önálló gondolkodásra és a valóság őszinte elemzésére buzdítják. (…) A felismerés hosszú út, amelynek első állomásaként személyekben keresik a hibát. Ekkor minősítik Sztálint és a nemzeti kis Sztálinokat gonosztevőknek, akik a fő felelősséget viselik minden bajért. A következő állomás: nem egyszerűen a személyeknek, hanem egy-egy időszakban hibásan kijelölt politikai irányvonalnak tulajdoníthatók a bajok. Később ez sem ad elegendő magyarázatot. A szocializmus jó rendszer, de annak az a sajátos változata (speciális ’modellje’), amely addig megvalósult, hibás. (…) Amikor aztán elönti az embereket a keserves kiábrándulás következő hulláma, akkor rájönnek: a rendszerben van a baj, és nem annak egyik vagy másik konkrét változatában.”

Kornai elemzése az összes szocialista-államszocialista rendszerre vonatkozott, nem speciálisan 1956-ra, de Schreiber írása is tükrözi, hogy ekkor Magyarországon kezdtek összesűrűsödni ezek a hullámok, a Kornai által leírt fokozatok. 1956 tavaszán egyre szabadabbá vált a véleménynyilvánítás, majd az év nyarán leváltották a „helyi kis Sztálint”, Rákosit, és politikai irányváltást hirdetett az állampárt, majd folytatódott a gazdasági problémák megvitatása – például a Petőfi Körben – végül pedig az október 23-ai forradalom az egész rendszer eltörlését eredményezte volna – ha nem avatkozik be a szovjet hadsereg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

Tavaszi mementó: a Führer ígéretére várva

Mementó-sorozatunk tavaszi összeállításában két évtized három különböző tavaszkezdetére tekintünk vissza. 1941 és 1956 márciusa nehezen indult, vészjósló hírekkel. Ezzel szemben 1961-ben egy nyugodtabb időszak kezdetének tekinthető – még az időjárás szempontjából is.

Szegő Iván Miklós Tech

Átadták hazánk hatodik leghosszabb folyóját

1956 nyarán adták át a Keleti-főcsatornát, amely Tiszalöktől kezdve a Tiszát és a Berettyót kötötte össze csaknem 98 kilométeren át. A kommunista pártlap, a Szabad Nép úgy ünnepelte az eseményt, mint hogy "átadták rendeltetésének" az ország hatodik leghosszabb folyóját.

Szegő Iván Miklós Tech

Apró Antal bukott ötlete: a meg nem valósult Békés-Csongrád megye

A kommunista diktatúra egyre bizonytalanabb és hektikusabb lett 1956 őszén, hetekkel a forradalom kirobbanása előtt. Így amikor szeptemberben bejelentették, hogy átszervezik a megyéket és a járásokat, még Apró Antal nyilatkozott büszkén a tervekről. Aztán lefújták az akciót, és a Szabad Népben Szabó László magyarázta a visszavonást.

Szegő Iván Miklós Tech

Rákosi leváltása: már ’56 nyarán feltűnik a kádári elit

A kommunista sajtóban általában a sorok között kellett olvasni, és az elejtett megjegyzésekből lehetett a valós folyamatokra következtetni. Nem volt ez másképp Rákosi Mátyás leváltásakor sem, igaz, kissé nevetséges formában. Ugyanis ebben az esetben a sorok között „elrejtett” információ nyomtatott nagybetűkkel kiemelve szerepelt a szövegben: párthatározat „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS FELMENTÉSÉRŐL”.

Szegő Iván Miklós Természet

Hatalmas viharokkal indult a nyár ötvenöt éve is

Ötvenöt évvel ezelőtt is rendkívüli volt az időjárás Magyarországon: a január enyhe, a február roppant hideg, majd márciusban áradások jöttek, júniusban pedig viharszezon és hihetetlen lehűlés következett: 1956. június 22-én például Pécsett egész nap a 10 fokot sem érte el a hőmérséklet.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 56: a Petőfi Kör betiltása

A Petőfi Kör 1956 tavaszától a demokratikus törekvések "melegágya" volt, amit a kommunista vezetés '56 júniusáig tűrt meg. A Petőfi Kör legnevezetebb rendezvénye az úgynevezett sajtóvita volt, amelyen gyakorlatilag kimondták, hogy a szocialista rendszer rossz. A kört ezek után betiltotta a belügyminiszter, de a demokráciát követelő fiatalokat ezzel már nem lehetett megállítani.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1956: a titkos Hruscsov-beszéd

Nyikita Szergejevics Hruscsov megítélése máig nagy viták tárgya: ő számolt le a sztálinizmussal a Szovjetunióban, de aztán bele is bukott ebbe a kísérletbe, illetve abba, hogy maga sem volt mentes az önkényeskedéstől. 1956 februárjában mindenesetre történelmi jelentőségű, de titkos beszédet mondott a szovjet állampárt kongresszusán.

Szegő Iván Miklós Tech

"A marxista szellem napvilága ragyog fel hétről-hétre"

1956 júniusában úgy tűnt, hogy Magyarországon a kommunista pártvezetés hagyja a demokratikus átalakulást. A Szabad Nép, a kommunista pártlap hatalmas cikket jelentetett meg a Petőfi Körről, amelynek vitáiról kifejezetten kedvező hangnemben, dicsérőleg nyilatkozott. Pár nap múlva azonban vészesen megfordult a politikai irányvonal, újra a sztálinisták vettek lendületet, és egy héttel később már felléptek a demokratikus kezdeményezések ellen.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó '56: kísérleti magyar banán Pesten, beszédértő írógép Párizsban

Magyarország végzetes technológiai és technikai lemaradását jól szemlélteti, hogy míg 1956 nyarán nálunk a fertődi "kísérleti banán" pesti felbukkanása okozott szenzációt, Párizsban már a "gépíró nélküli írógépeket" tesztelték, vagyis mesterséges intelligenciát fejlesztettek.

Liam Neeson lehet Drebin hadnagy az új Csupasz pisztolyban

Liam Neeson lehet Drebin hadnagy az új Csupasz pisztolyban

Rotschild özvegye irányítja továbbra is a család különutas bankját

Rotschild özvegye irányítja továbbra is a család különutas bankját

Fucsovicsot nem zökkenti ki a melbourne-i karantén

Fucsovicsot nem zökkenti ki a melbourne-i karantén