A kormányváltás sok külföldön élőt elgondolkodtatott: „Menni vagy maradni?” Érintettekkel beszélgettünk arról, hogy mi hozza haza őket, vagy épp mi tartja továbbra is távol Magyarországtól.
Elmondása szerint sok Izlandon élő magyarhoz nem érkeztek meg a levélszavazatok, ő például a héten pénteken kapta meg, két nappal a választások előtt.
Büki András szerint a magyar egyetemek jövője is fontos tétje az idei választásnak, és bár erről kevés szó esik a válságos időszakban, a tudományos innováció az egész ország számára húzóerő lehetne.
Kire fognak szavazni, mit gondolnak a politikáról a külföldre költözött magyarok? A Kocsmapolitika második részében Földes András dániai magyarokkal sörözött, megtudva azt is, milyen trükkel cselezik ki a szavazást megnehezítő körülményeket.
A kormányinfón már felmerült ez a kérdés, akkor Gulyás Gergely úgy válaszolt, hogy megfelelő magyar jogviszonyra mindenképpen szükség van, de a kormány vizsgálja azt, hogyan kaphatnák meg a külföldről hazatelepülők a támogatott lakáshitelt. A Bankmonitor szakértői összeszedték a jelenleg érvényben lévő, ide vonatkozó szabályokat.
Milyen akadályokat kell megugraniuk a külföldön tanuló fiataloknak, és milyeneket a szüleiknek? Kinek, mekkora krízis a leválás? Nehezebb-e így az elengedés, és kudarc-e a hazaköltözés? Mennyire játszik szerepet a döntésben a hazai politikai-közérzeti helyzet? Érintettekkel és szakemberrel beszélgettünk.
Magyar Péter pártelnök szerint a választójog alapjog, és a közügyek alakításába való beleszólás joga mindenkit megillet.
Sorozatunkban öt író a megadott szavakat felhasználva osztja meg gondolatait hétről hétre. Az év vége közeledtével azonban 2025 értékelésére kértük fel őket, amihez a HVG év szaváról szóló szavazásának öt jelöltjéből kell ihletet meríteniük. Az év szavai a repülőrajt, a Gondolom, nem gyalog, a poloska, a Bindzsisztán és a zebra.
Miközben Magyarországon egyre többen érzik kilátástalannak a hétköznapokat, Máltán évről évre nő azok száma, akik új életet kezdenének a kedvezőbb fizetések, a több nyelven működő munkaerőpiac és a sokszínű, befogadó közeg miatt. Bár a hivatalos máltai statisztikákban a magyarok egyelőre csak az „egyéb nemzetek” kategóriájába férnek be, a személyes történeteik jól mutatják, miért vonzó célpont a külföldre vándorlók számára ez az alig fél-budapestnyi sziget.
Színes házak, mediterrán éghajlat, jó ételek és italok, vidámabb hangulat várja azokat, akik olasz földre teszik a lábukat. A felhőtlenebb életérzés csábítása mellett azonban nem árt tisztában lenni a nehézségekkel is, ha valaki költözést fontolgatna. Olaszországba települt magyarokkal beszélgettünk a tapasztalataikról.
„5 év volt, mire elpárolgott belőlem a keserűség. (…) Úgy olvasom a magyar híreket, mint unatkozó nyugdíjas nézi a teleregényt” – hét éve tartó angliai életét összegezte a korábban politikailag aktív operaénekes, Ágoston László.
Gyönyörű tájak, tiszta levegő, béke és magas fizetések. Nemcsak Európában, de az egész világon Svájcban a legjobb az emberek életminősége egy friss felmérés szerint. Az ország évi több ezer magyart vonz a jobb megélhetés és jobb élet reményében, külföldiként azonban gyakran szinte lehetetlen lakást és munkát szerezni. Ma már, azt mondják, nem is lehet gyorsan sok pénzt összeszedni. Beszéltünk olyan háromgyerekes anyával is, aki épp a vagyonát éli fel odakint, mert a magyar orvosok már lemondtak nagybeteg lányáról.
Óceánon innen és túl egyaránt erőteljesen hat a propaganda, ami még egy nagyhatalomban is megosztottságot szül. Nehéz átfogó képet alkotni arról, milyen ma az Egyesült Államokban élni, a HVG ennek ellenére igyekezett feltérképezni a helyzetet: megszólaltattunk egyetemistát, könyvelőt, világbankost és ablaktisztítót is. Bár továbbra is a lehetőségek országaként tekintenek az USA-ra, akadtak, akik attól tartanak, hogy épp azok a jelenségek szivárognak vissza a mindennapjaikba, amelyek elől egykor elmenekültek Magyarországról.
Nyugodt környezet, pezsgő városi élet és összességében derűsebb mindennapok várják azokat, akik Spanyolországot választják új otthonuknak, de mindennek ára van. A munkaerőpiac telített, az ingatlankeresés valódi küzdelem, spanyol nyelvtudás nélkül pedig nagyon nehéz boldogulni. Mégis egyre többen költöznek a tapas hazájába, köztük magyarok is, akiket arról kérdeztünk, hogy miért költöztek ki, és mennyire elégedettek új életükkel.
Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?
A kinti jövedelem nagyjából kétharmadát biztosító hazai pozíció lenne a legfontosabb tényező, amiért a külföldön dolgozó magyarok megfontolnák a hazatérést. A magyar munkaerőpiaci problémák orvoslásának a külföldről hazatérő magyarok jelenthetnék az egyik fontos elemét – hacsak nem akar a kormány kizárólag a vendégmunkásokra építeni.
A magyar család vállalkozni ment ki, és eleinte úgy tűnt, bejöttek a számításaik - aztán az új-zélandi bevándorlási hivatal közbeszólt.
Csak négy országa van az EU-nak, ahol még annál is fontosabb a kivándoroltak hazautalt pénze és az ingázók fizetése, mint Magyarországon.
A homoszexualitást 18 év alattiak számára tabusító törvény elfogadása után kitört nemzetközi felháborodást már a külföldön élő magyarok is érzik a bőrükön. Nemcsak negatív, de pozitív megjegyzéseket is kapnak, sokak számára vonzó, hogy a magyar kormány szembemegy a nyugati-európai politikai kultúrával. Külföldön élő magyarokat kérdeztünk.
A Jobbik volt elnöke szerint „igazságtalan, indokolatlan, abszurd és diszkriminatív helyzet”, hogy a külföldön dolgozó magyaroknak csak nagykövetségen vagy hazautazva van lehetőségük voksolni.
