Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?
12 perc
2024.12.23. 09:54
2024.12.23. 09:55
Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?
Közel ötezer magyar költözött Finnországba az elmúlt három évtizedben, az ottani magyar diaszpóra nagyjából háromezer főből állhat jelenleg, ami elenyésző ahhoz képest, hogy csak tavaly több mint 16 ezren költöztek a szomszédos Ausztriába, de Svédországban is egyes becslések szerint 25-35 ezer magyar él. Köztudott, hogy a magyarok jelentős részétől nem idegen a kivándorlás gondolata, 2023-ban pedig kifejezetten sokan költöztek külföldre, valamiért azonban a legtöbbükben fel sem merül, hogy a világ legboldogabb országát válasszák.
A finn nagykövetség szervezésében egy sajtóúton vehettem részt október végén, különböző cégeket látogattunk végig Helsinkiben, miközben nem titkolt cél volt, hogy meggyőzzenek minket arról, milyen jó az országukban élni. „Tudták, hogy mi vagyunk a világ legboldogabb országa?” – hangzott el rengetegszer az út során.
Azt kell mondanom, hogy kicsit sikerrel is jártak, úgy jöttem haza, hogy áradoztam a finnekről, az életvitelükről, a hatalmas könyvtárukról, és legalább egy héten át kiadó lakásokat és állásokat nézegettem a finn fővárosban. De öt nap alatt nyilván nem lehet rendesen megismerni a kinti életmódot, főleg nem egy olyan utazásra alapozva, ahol szinte csak a pozitívumokkal találkoztam. Ezért a saját tapasztalataim kiegészítéseként elbeszélgettem Rékával, aki huzamosabb időt töltött már az északi országban.
Boldogok, de mégsem?
Magyarország csak az 52. legboldogabb ország a világon. Feljebb görgetve az ENSZ boldogságindexében olyan országok jönnek szembe, mint Kazahsztán, Románia, Ciprus, Mexikó és Svédország, a lista legeslegtetején pedig Finnország áll.
„A skandinávok nem a boldogság megteremtésében jók, hanem a boldogtalanság csökkentésében. Sokszor azonban ennyi is épp elég” – írtuk korábban arról, hogy Finnországot tartják a világ legboldogabb országának, miközben extrém magas az öngyilkosságok száma – sőt, pár éve még világelsők voltak e tekintetben is.
De felmérték a problémát, és valamennyire kezelték is egy sor kezdeményezés és beavatkozás révén, így a felére csökkent az öngyilkossági ráta. Míg 1990-ben 1521 öngyilkossági halálesetet regisztráltak az akkor alig 5 millió lakosú országban, 2022-ben 740 befejezett öngyilkosság történt, noha a lakosságszám 5,6 millióra nőtt. Ma ezzel az öngyilkossági ráta nagyjából az uniós átlagnak felel meg, Magyarországon 2023-as a legfrissebb adat, akkor 1593 öngyilkosság jutott 9,59 millió emberre.
A boldogság dolog egy mém Finnországban
– mondta a 2022 óta ott tanuló Réka, aki néhány perc alatt lebontotta szinte az összes sztereotípiát, még a legendás finn boldogságról szólót is. Ő ezt a szót eleve inkább elégedettségre cserélné, mert szerinte a magyarhoz képest lényegesen jobb ott az életszínvonal, és az emberek meg vannak elégedve azzal, amit kapnak a pénzükért, illetve azzal, ami az adójukból visszaforgatódik a rendszerbe, magyarán a kiváló közszolgáltatásokkal.
Egyenrangúság és közösségépítés
Szintén gyakran emlegetett sztereotípia, hogy az északi országok lakói, különösen a finnek magukba fordulnak, nem szeretnek beszélgetni, nem mosolyognak az utcán, de Helsinkiben járva nem tapasztaltam ezt a ridegséget. Réka is megerősítette: „nyilván külföldiként egy ideig eltart a beilleszkedés, és nem úgy barátságosak, mint az olaszok, hogy a keblükre ölelnek. De ha megteszed az első lépést, akkor nagyon nyitottak” – tapasztalta a lány. Réka kiemelte, hogy a finnek kifejezetten adnak a közösségépítésre, aminek a megfigyelésére már néhány nap is elég a főváros utcáit járva.
Amikor a 2018-ban a finn függetlenség 100. évfordulójára átadott, a közösségépítésük leglátványosabb szimbólumát jelentő hatalmas közkönyvtárba léptem, leesett az állam. A háromemeletes épületre kevés a könyvtár kifejezés, egy olyan hatalmas közösségi teret kell elképzelni, amiben van mozi, étterem, kávézó, kiállítótér, ingyenesen használható stúdiók, gitárok, 3D-nyomtatók, sőt vasaló és konyha is. A könyvtár zegzugos részein diákok tanulnak együtt, idősebb nénik kötögetnek, és fiatalok videójátékoznak az erre kijelölt szobákban.
A finn társadalom működésébe bepillantást engedve Réka arról beszélt, hogy magyarként nagyon feltűnő volt neki, mennyire csekély a hierarchia az országban. A tanárokat nem kell formálisan megszólítani, és a főnök-beosztott viszony is hasonló, aminek szerinte rengeteg pozitív hatása van.