Ha a liberális demokráciától eltérést büntető rendszerről elmozdulás történne egy inkluzív demokráciaértelmezés felé, az megakadályozná a Magyarországhoz hasonló rendszerek eltolódását a demokráciák és nem demokráciák között található szürke zóna irányába, egyben azt is, hogy ezt a feltörekvő nagyhatalmak kihasználják. Lakatos Júlia hozzászólása a Beszélgetések a jövőről vitasorozat geostratégiai fejezetéhez.
Az EU-n és a NATO-n, a liberális nemzetközi renden kívül nincs élet számunkra. Fehér Zoltán hozzászólása a Beszélgetések a jövöről vitasorozat geostratégiai fejezetéhez.
"Megtévesztő az a narratíva, hogy Magyarországnak a Nyugattal és a Kelettel is egyaránt és minden körülmények között jó kapcsolatokra kell törekedni" – Györffy Dóra és Rácz András hozzászólása a Beszélgetések a jövőről vitasorozathoz.
A természet írja át a külpolitikai stratégiákat, a nagyhatalmak pedig különböző ütemben, de reagálnak is erre. Valóban szép lesz az új világ?
Ami most omladozik, az nem más, mint a második világháborút követő, sokáig szilárd és kiegyensúlyozott bipoláris világrend. Egyelőre azonban még áll a rendszer.
Van egy optimista és egy pesszimista forgatókönyv, utóbbi olyan drámákkal, amilyeneket ma még talán elképzelni sem merünk. És nagy kérdés, mennyire lesznek józanok a magyarok.
Értékmentes, realista külpolitikára esküszik Orbán Viktor, akinek mostanra az ENSZ az ellenségévé, Putyin a barátjává vált.
Miközben Visegrád immár csak a politikai kommunikáció által kreált fiktív térben értelmezhető, előtérbe kerülnek az együttműködés különféle alternatívái.
Putyin titokzatos látogatásai, a visegrádi országok szövetségének felbomlása, a magyar energiafüggőség helyzete, a kárpátaljai magyarság szenvedései, és Magyarország jelenlegi helyzete az Európai Unióban. Mi minden zajlik valójában a kormánypropaganda és a szlogenek kulisszái mögött a diplomácia és a külpolitika területén? Egyáltalán hogyan születik egy külpolitikai döntés? Erről is kérdeztük Magyarország uniós csatlakozásának egyik egykori előkészítőjét, Szűcs R. Gábor diplomatát annak apropóján, hogy Jól fésült ügyek címmel megírta visszaemlékezéseit.
A visegrádi csoport (V4) országai és az Egyesült Államok egymás természetes szövetségesei – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban. Szijjártó hosszan sorolta, mi mindenben hasonlítunk, például a gazdaságpolitikában, és hízelgett Trumpnak "felszabadító erejű" kijelentéséért.
Az ENSZ-közgyűlésen részt vevő külügyminiszter román és horvát kollégájával is találkozott, és a velük szembeni nemzetközi nyomásgyakorlás szorgalmazásáról beszélt.
Szent-Iványi István írja az MSZP külpolitikai programját.
Mindenre ugrik a magyar diplomácia, fél Európával vitázik a kormány – írta kedden a Blikk, amely csinos kis térképes összeállítással illusztrálta a külpolitikai konfliktusokat.
Az Angela Merkel győzelmét ígérő szeptemberi német választások után végképp válaszút elé kerülhet az Orbán-kormány: a mag-Európához akar tartozni, vagy ingázni Nyugat és Kelet között – erről szól az e heti HVG összeállítása.
Gyökeres fordulatra van szükség: fel kell adni az obstruktív, Európa-ellenes retorikát és a közös építkezés akadályozását. Vélemény.
Orbán Viktor Merkel szeptemberi győzelméért imádkozik a német választásokon – ez mutatja igazán, milyen opciói vannak. Azt jósolta, 2017 a lázadás éve lesz, de az eddigi választások épp ennek ellenkezőjét igazolják. A konzultáció lezárására írt beszédében szintet lépett az arrogancia – ami nem egy harcos, hanem egy magára maradó politikus reakciója.
Milyen kockázatokat rejt a világ számára Oroszország és Kína erősödő hatalmi ambíciója, és az, hogy az Egyesült Államok új elnöke vonakodik attól az áldozatvállalástól, amelyet a mai egypólusú világrend fenntartása megkíván? – ezt elemzi Szent-Iványi István liberális politikus, aki 2015-ig Magyarország ljubljanai nagykövete volt.
Az új amerikai elnök színre lépésével eljött egy olyan világ, amiben a jól magalapozott diplomácia kapcsolatok egy Twitter-bejegyzés közzétételével semmissé válhatnak. Az alábbi cikk segít eligazodni, hogy melyik ország mire számíthat Trumptól.
Különben is kit érdekel, hogy mi Szijjártó véleménye Martin Schulzról?
A Kossuth Rádióban beszélt a külügyminiszter. Az indokok között előkerült Trump is.
