Itt az idő, hogy az Egyesült Államok lépéseket tegyen, miután magyar szövetségese többször gátolja az amerikai érdekeket, mint ahányszor segíti azokat - véli a hírügynökség szemleírója. Szerinte ugyanis Orbán Viktor alatt a magyar kormány belülről gyengíti a NATO-t és az EU-t, miközben kívülről erősödik az orosz és kínai nyomás mindkét szervezetre.
Szlovákiában óvatosan megkezdődik a korlátozások feloldása, de a találgatás is, hogy vajon mit hoznak majd az elkövetkező hetek, hónapok. A belpolitikai harcoknak a vírus meg se kottyant.
Amikor ez az interjú készült, még "csak" az MDF első számú külügyi szakértője volt, nem sokkal később a rendszerváltás utáni első magyar kormány külügyminisztere lett a történész, MDF-alapító Jeszenszky Géza. A HVG 1990 májusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Európa az életbiztosításunk – állítja Michael Roth, a német kormány Európa-ügyi államtitkára, aki szerint a liberális demokráciák népszerűségét hozza el a mostani válság. A szociáldemokrata politikus nem érti, miért nem volt hajlandó az Orbán-kormány korlátozni a magyar felhatalmazási törvény hatályát. Várja, hogy a jövőben rendszeres jogállami vizsgálat alá essenek a tagállamok, és pénzzel is büntessék a vétkezőket.
Libanon függetlensége óta először jelentett be fizetésképtelenséget, ami az évtizedes gazdasági és politikai krízis súlyos tünete. Ráadásul a közel-keleti országot a világjárvány is súlyosan érinti, főleg az Iránnal fennálló szoros vallási, politikai és gazdasági kapcsolatai miatt.
Jeruzsálem Izrael oszthatatlan fővárosa, a ciszjordániai zsidó telepeket annektálják, a palesztin menekültek sorsa megoldatlan marad. Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketervét mintha maga Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ihlette volna. A palesztinok történelmi vereséget szenvedtek, és ha nem is fenyeget azonnali intifáda, a hosszabb távú következmények beláthatatlanok. A bejelentés időzítése nem véletlen: Trump és Netanjahu belpolitikai céljait is szolgálja.
Tüntetések, elvesztett kormányzói helyek, erősödő civilmozgalmak, olimpiai eltiltás, merénylet Berlinben, csökkenő népszerűség – úgy tűnik mostanra elpárolgott az a népszerűség, amelyet az Ukrajnához tartozó Krím annektálása hozott Vlagyimir Putyinnak 2014-ben. S egyelőre nem látszik, mi az, ami megfordíthatná az orosz államfő számára kedvezőtlen trendet.
A magyar külpolitika cikk-cakkjaiból nemigen látszik, mi is pontosan az a magyar nemzeti, ami ezt a, khm, radikális eklektikát megköveteli. Vélemény.
Oligarchák és egykori miniszterek letartóztatásának a sora jelzi, hogy egyre hevesebb lesz az egymással vetélkedő oroszországi hatalmi csoportok közötti küzdelem a hamarosan Magyarországra látogató orosz államfő hátországában.
Öt éve még Klicsko tanácsadójaként ünnepelték Rudy Giulianit Ukrajnában, amikor a volt bokszoló Kijev polgármestere lett. Most viszont a volt New York-i polgármester is belebukhat abba, hogy Donald Trump egyik ügyvédjeként terhelő bizonyítékokat akart szerezni Ukrajnában az amerikai elnök demokrata riválisáról.
Izraelben vagy harmadszor is választást tartanak még ebben az évben, vagy sikerül az ellenzéki Beni Ganc politikai akrobatamutatványa, és 10 év után leválthatja a korrupcióval vádolt Benjamin Netanjahut a kormányfői posztról.
Már javában tart a harc az Egyesült Államok és Kína között azért, hogy ki uralja majd a jövő internetét alátámasztó technológiát.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert a múlt hónapban meghívták a Fehér Házba, hogy találkozzon Donald Trump amerikai elnökkel - számolt be a The New Yorker című hetilap.
A Donyec-medence számára különleges státust kellene adni, amit az ukrán alkotmányban végleges hatállyal rögzíteni kellene. Kína nem jelent fenyegetést Oroszország számára, az Iránnal szembeni erőfitogtatás csak veszélyes helyzetet teremthet, és Moszkva kész megfontolni a Grúziával szemben hozott szankciók feloldását – egyebek között erről beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Argumenti i Fakti című lapnak adott, szerdán megjelent interjújában.
A belpolitikára koncentrált Vlagyimir Putyin szokásos éves televíziós kérdezz-felelek műsorában, ám azt azért hangsúlyozta, hogy a versenytársaknál is gyorsabban fejleszti atomarzenálját. A több mint négyórás maraton során az orosz államfő elismerte, hogy az ország polgárai rosszabbul élnek, mint öt éve, de megígérte, hamarosan beindul az életszínvonal javulása. Szóba került Oroszország és Fehéroroszország egyesülésének a kérdése, s az is, miért szégyelli magát az államfő. Az oroszok több mint kétmillió kérdést tettek fel Putyinnak. Közben külföldről túlterheléses támadásokat indítottak a szerverek ellen.
A NYTimes-on megjelent egy cikk a hétfői Trump-Orbán találkozó előtt. Míg amerikai elnök lelkesedik az autokrata vezetőkért, sokat nem kap tőlük cserébe.
A V4-ek vezetői közül utolsóként a magyar miniszterelnököt fogadja Donald Trump.
Izrael ügyében az utolsó pillanatban vétózott Magyarország, az unió mégis közös álláspontot fogalmazott meg. Az EU-szerződések szerint pedig minden külpolitikai kérdésben egyhangú döntés szükséges a külügyminiszter szerint.
Fából vaskarika: Németh Zsolt, a Parlament külügyi bizottságának elnöke egyszerre szeretne karakteresebb, bátrabb EU-s külpolitikát, de a minősített többség alkalmazását lehetőleg kerülje az unió, azaz minden kérdésben törekedjen megegyezésre.
Európát ma az a veszély fenyegetheti, hogy bizonyos kérdésekben nem tud ellenőrzést gyakorolni saját ügyei felett. Ez óriási biztonsági kockázat.
