Jól indult az idei kérdezz-felelek, Putyin rögtön meg tudta ígérni, duplájára, sőt közel háromszorosára nő a tűzoltók fizetése. „Az egységemben az emberek 12-16 ezer rubelt (55-70 ezer forint) keresnek, lassan már senki sem választja ezt a pályát” – panaszkodott egy jekatyerinburgi tűzoltó, s az államfő rögtön be is jelentette: a tűzoltók fizetése még az idén legalább 24 ezer rubelre emelkedik, s jövőre további emelés várható, s harmincezer fölé emelkedik a fizetés. S ha már a fizetések kerültek szóba, Putyin elismerte, valóban rosszabbul élnek az orosz, mint néhány évvel ezelőtt, ám hozzátette: néhány éven belül érezhetően elkezd majd javulni a polgárok életszínvonala.  Az államfő szerint egyébként máris javulnak a fizetések.  „2017-ben 33,2 ezer rubel volt a havi átlagjövedelem, az idén 44 ezer” – mondta, majd azt is elismerte, hogy komoly különbségek vannak az egyes térségek, illetve termelési ágazatok között. Azt is hozzátette, csak akkor lehet komoly javulásra számítani, ha nő az orosz munkaerő hatékonysága is.

A jó hírekre szüksége is van Putyinnak, 2006 óta nem állt ugyanis olyan alacsonyan a népszerűségi, illetve bizalmi indexe, mint most. A helyzet annyira súlyos, hogy az állami közvélemény-kutató cég, a VCIOM, a közelmúltban meg is változtatta a módszertant, s már felsorolja azokat a politikusokat, akik közül válogatni lehet a bizalmi szintet firtató kérdőíveken. A bizalmi index 2014-ben, az Ukrajnához tartozó Krím elfoglalása után volt a legmagasabb – 71 százalék – most ez az érték 31,7 ponton áll.

AFP / Alexei Druzhinin

Miközben – főként a népszerűtlen nyugdíjkorhatár-törvény miatt – csökkenőben van Putyin népszerűsége, sokakat foglalkoztat az a kérdés, mi lesz Putyinnal, miután 2024-ben lejárt második, s a jelenlegi alkotmány szerinti utolsó államfői mandátuma. Egyes elképzelések szerint a politikus az Oroszországból és Fehéroroszországból álló szövetségi állam vezetőjeként folytathatná pályáját. A két ország egyesülésével kapcsolatban Putyin arról beszélt, hogy a két ország egyesülni ugyan nem fog, ám a két ország államszövetségbe tömörülhet, olyanba, amelynek egy parlamentje és közös valutája van. „Egy ilyen szövetségi állam létét már lehetővé teszik az eddig aláírt megállapodások, ám hol Minszk, hol pedig Moszkva nem tett meg bizonyos lépéseket. Most viszont megállapodtunk arról, hogy újra megvizsgáljuk a kérdést, s létrehoztuk az ezzel foglalkozó munkacsoportokat is” – mondta az államfő.

A szankciók haszna

Putyin egyébként azt is bebizonyította, hogy szinte jót tettek országának a Krím annektálása, illetve a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott orosz támogatás miatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók, illetve az ezek után elrendelt orosz ellenlépések. „A szakértői becslések szerint 2014 óta Oroszország 50 milliárd dollártól esett el, míg az EU 240 milliárd dollárt, az USA pedig 17 milliárd dollárt veszített. De nyertünk is. Be kellett kapcsolni az agyunkat, hogy rájöjjünk, mit kell tennünk a fejlett technológiát alkalmazó iparágakban. Ez pedig arra kényszerített bennünket, hogy olyan területeken is fejlődjünk, ahol korábban nem teljesítettünk jól” – magyarázta az államfő.

AFP / Sputnik / Aleksey Nikolskyi

Szerinte nem várható, hogy rövid távon megjavulnának a Nyugat és Oroszország kapcsolatai, még akkor sem, ha Moszkva eleget tenne a nyugati követeléseknek. „Ha teljesen feladunk mindent, s leköpjük saját nemzeti érdekeinket, legfeljebb kisebb jelekre számíthatunk, ám gyökeres változás akkor sem várható” – közölte Putyin, majd hazugságnak nevezte, hogy Oroszország megszállta volna az Ukrajnához tartozó Donyec-medencét. Putyin közölte, annak ellenére, hogy viszonylag szerény költségvetésből él az orosz hadsereg, Moszkva nem csak az egyensúlyt képest fenntartani az atomfegyverek terén, hanem azt is szavatolja, hogy két-három lépéssel a vetélytársak előtt marad.

Míg Putyin támadta a Nyugatot, megvédelmezte Kínát, és azt hangsúlyozta, szerint az USA és több nyugati állam azért támadja a Huawei kínai távközlési céget, mert a Nyugat vissza akarja fogni az USA gazdasági vetélytársává emelkedett Kína fejlődését. „Ugyanaz történt Oroszországgal is, és ez folytatódni fog” – tette hozzá.

Most jobb, mint 1990-ben

Putyin védelmébe vette az országot kormányzó párt, az Egységes Oroszország (JeR) politikusait is, akiket több betelefonáló is elmarasztalt különféle okok miatt. „Az 1990-es években az ország a polgárháború és a széthullás szélére sodródott. Szétesett a szociális szféra és a honvédelem is. A JeR-ben viszont most olyan érett politikusok tevékenykednek, akik saját és politikai karrierjükkel is az ország megerősítését szolgálják” – mondta Putyin.

AFP / Yuri Kadobov

Egy kérdező azt akarta megtudni, van-e valami, amiért szégyelli magát Putyin. „Egyszer egy asszony térdre vetette magát előttem, s átadott egy papírt, amire egy kérése volt ráírva. Megígértem, hogy elolvasom, ám a papírt odaadtam egyik segítőmnek, s a cédula végül elveszett. A mai napig szégyellem magam” – válaszolta Putyin.

Külföldi támadók

Az élő adásban sugárzott hagyományos kérdezz-felelek műsort ezúttal igyekeztek megzavarni: orosz források szerint külföldi oldalakról több alkalommal is túlterheléses támadást intéztek a szerverek ellen, s bár a támadásokat végül sikerült visszaverni, egy ideig csak fennakadásokkal érkeztek a kérdések. A hivatalos adatok szerint az orosz polgárok, illetve a külföldi bejelentkezők több mint kétmillió kérdést tettek fel az államfőnek.