szerző:
Káncz Csaba
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A természet írja át a külpolitikai stratégiákat, a nagyhatalmak pedig különböző ütemben, de reagálnak is erre. Valóban szép lesz az új világ?

Mi vár ránk, mit kéne tenni?
A Beszélgetések a jövőről ötletgazdái a The Economist Open future cikksorozata hatására jutottak arra, hogy Magyarországon is meg kellene vitatni, milyen lehetőségeink vannak a következő évtizedekben. A HVG-ben és a hvg.hu-n fél éven át szakmai vita folyik egy-egy kiemelt témáról. A sorozat utolsó hónapjában a vita középpontjában a geostratégia, illetve a külpolitika áll. Szóljon hozzá ön is kommentben, vagy küldje el véleményét a [email protected] címre!
Friss cikkek a témában

A túlnépesedett emberiség által előidézett ökológiai pusztítás és klímaváltozás hozzájárul a sivatagosodás terjedéséhez és az egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási eseményekhez. Az ezekkel járó édesvíz- és élelmiszer-hiány elvezet a népesség elvándorlásához, illetve a szűkös erőforrásokért vívott egyre hevesebb küzdelmekhez. Aligha véletlen, hogy egy három évvel ezelőtt készült tanulmány szerint az 1980-2010-es időszak fegyveres összetűzéseinek 9 százaléka esett egybe olyan regionális klíma-katasztrófákkal, mint például hosszan tartó aszály.  

A biztonságpolitikai kihullámzás

A Világbank előrejelzése szerint 2050-ig a klímaváltozás 143 millió embert kényszeríthet otthona elhagyására, ebből 86 millióan afrikaiak. A Marylandi Egyetem kutatói szerint a Szahara kiterjedése 1920 óta napjainkig már így is 10 százalékkal növekedett.

©

 Valóban, Európában a migránsok özönétől való félelem mára több országban megrendítette a hagyományos bal- és jobboldali mérsékelt pártokat, és ez magát az európai integrációs projektet is veszélybe sodorta. 

Új-Zéland 2018 nyarán hozta nyilvánosságra új Stratégiai Védelempolitikai Állásfoglalását. Ebben a klímaváltozást egy olyan veszélyforrásként írják le, amely „a gyenge kormányzású régiókat destabilizálja”, így felerősítve a „hagyományos biztonsági kihívásokat”. Ott a kétévente megrendezett Southern Katipo hadgyakorlatokon már szimulálják a katonai behatolást olyan területekre a dél-csendes-óceáni térségben, ahol polgári engedetlenség lett úrrá.

Tagadhatatlan, hogy a klímaváltozás felerősíti az olyan feszültséget okozó tényezőket, mint a szegénység és a politikai instabilitás, valamint kedvező környezetet teremt a terrorizmus számára. A rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram terrorcsoport felemelkedéséhez, Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, ami polgárháborúhoz vezetett. Nigériában olyan szintet ért el a vízért és a földekért folyó küzdelem, hogy az elmúlt pár évben már többen haltak meg ezekben, mint az iszlamista Boko Haram támadásaiban.

A Boko Haram nigériai szélsőséges iszlamista szervezet egyik páncélozott harcjárműve, amelyet nigériai katonák foglaltak le az északkelet-nigériai Mararaba-Mubi városban 2015. március 4-én
©

A Max Planck Institute és a Cyprus Institute kutatóinak előrejelzése szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2050-re elviselhetetlenné válhat a hőség, ami a homokviharok erősödésével együtt komoly kihívást jelent a térség 500 milliós népességének, így ugrásszerűen megnő az öko-menekültek száma. Iránban a kiszáradt déli tartományokból már megindult az északiak felé a menekülés, tovább mélyítve a politikai törésvonalakat az országban. Hasonló folyamatok zajlanak le Pakisztánban is, ahol a kiszáradó térségekből Karacsiba vándorolnak az emberek, súlyosbítva az etnikai konfliktusokat.

Nem véletlen, hogy az európai hatalmak az elmúlt időszakban folyamatosan erősítették katonai jelenlétüket az észak-afrikai térségben. Berlin katonai bázist épített Nigerben, és csapatai számos szub-szaharai országban állomásoznak. Párizsnak nemcsak több katonai bázisa van Afrikában, hanem folyamatosan erősíti csapatait Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben, Csádban és Mauritániában is.

Elapadó vízkészletek

A rohamléptű ipari és mezőgazdasági fejlődésnek köszönhetően száz év alatt hatszorosára nőtt a világ vízfogyasztása. Eközben a Föld lakossága is háromszorosára nőtt, így egyre többen szomjaznak tiszta vízre. 

Tovább tetézi a problémát, hogy a világ ivóvízkészletének 60 százaléka kilenc, ritkán lakott ország területén található. Kanada például a Föld teljes édesvízkészletének negyedét birtokolja.  Amely országokban pedig hosszabb ideje szárazság van, ott már kritikus helyzet alakul ki.

Indiában – sőt szerte Ázsiában – meredeken emelkedik a geopolitikai feszültség az apadó vízkészletek miatt. Ez nem véletlen, hiszen napjainkra Ázsia minden más kontinensnél kevesebb egy főre jutó ivóvízzel rendelkezik. Holott a térségben már amúgy is feszült India és Kína kapcsolata, a vízért folytatott versenyfutás pedig csak tovább mérgezi a politikai légkört Ázsia államai között.

India egészen egyszerűen agresszornak tartja Kínát, amely már eddig is a világ legtöbb gátját építette meg, szám szerint több mint 87 ezret. Ezzel, míg 1949-ben még csak 40 kisebb vízelektromos gátja volt, mára már több van ott, mint az Egyesült Államoknak, Kanadának és Brazíliának összesen.

Vízierőmű a Yarlung Tsangpo folyón Tibetben
©

Kína legnagyobb, nemzetközileg is megosztott vízkészlete a Tibeti-fennsíkon helyezkedik el, amelyet Peking az 1950-es években annektált. Mi több, a 2016-ben elindult 13. kínai ötéves terv a fennsíkon több új gát építését célozza meg.

A kínai hadtörténetben nem ismeretlen a víz fegyverként használata. A második világháború alatt a Kínai Nemzeti Hadsereg főparancsnoka, Csang Kaj-sek felrobbantott egy gátat a Sárga Folyón, hogy megakadályozza a japán csapatok előrenyomulását. Az áradás nemcsak a japánokat állította meg, hanem egyben mintegy 800 ezer kínai civil fulladásos halálával és 4 millió ember otthonának elvesztésével is járt. 

Irán a globális édesvíz-készletek csupán 0,3 százalékával rendelkezik, de lakossága a világ népességének 1 százalékát adja. Nem véletlen, hogy az ilyen szintű sérülékenységre felfigyeltek már az amerikai katonai tervezők is. Egy jelentés szerint „az 1979-es iráni forradalom óta az ország egy főre jutó fenntartható vízkínálata több, mint a felével esett. Az ország nagy területein az ivóvíz iránti igény a kínálatot az év harmadában meghaladja. A másfél évtizede tartó szárazság hozzájárult ehhez a helyzethez, ahogyan a pocsék erőforrás-gazdálkodás is. Ennek eredményeképpen az ország több részében a vízzel összefüggő szükséghelyzet miatt zavargások tapasztalhatók.”

Szezám tárulj!

Egészen másfajta geopolitikai kihívásokat láthatunk eközben az arktikus térségben, amelynek jogi státusza többnyire rendezetlen. Viszont a globális felmelegedés korszakában egy olyan kincsesbánya, ahol a tudósok bolygónk feltáratlan olajkészletének 13, a földgáz 30 százalékát, és emellett rengeteg szenet, gyémántot és értékes, ritka fémet gyanítanak.  Moszkva 2015 nyarán nyújtotta be igényét az ENSZ-hez egy 1,2 millió négyzetkilométeres – vagyis nagyjából egy Dél-Afrikai Köztársaság nagyságú – területre a térségben, beleértve az Északi-sarkot.

A Vosztok-állomás az Antarktisz keleti részén
©

Az arktikus térség az egyetlen olyan műveleti terület a világ tengerein, ahol az amerikai haditengerészet harcértékét felülmúlja egy versenytárs. A katonai erőviszonyokat jól mutatja, hogy míg az oroszoknak 17 katonai bázisuk van a térségben (ebből legalább 6 új), aközben a nyugati szövetségnek csupán 14 (főként Alaszkában, Kanadában és egy-egy Norvégiában, valamint Grönlandon). Moszkva már 2014 végén létrehozta az Arktikus Stratégiai Parancsnokságot, amelynek központja a Murmanszk régióban fekvő Szeveromorszkban van – amely egyben az orosz Északi Flotta központja is. 

Washington megkésve ébredt, és csupán tavaly májusban jelentette be, hogy az amerikai haditengerészet feléleszti a költségvetési kiadások lefaragása miatt 2011-ben kispadra ültetett második flottát, arra hivatkozva, hogy Oroszország egyre „erőteljesebb” a térségben. Az amerikai haditengerészet műveleti vezetője, John Richardson szerint a második flotta feladata lesz az USA keleti partjainak, valamint az Atlanti-óceán egész északi részének védelme. Tavaly tavasszal a Pentagon nagy nehezen újraindította hadgyakorlatait is az arktikus térségben.

A 32. kínai Antarktisz-expedíció a Déli-sarkvidéken
©

Kína tavaly januárban egy úgynevezett Fehér Könyvben vázolta fel sarkvidéki politikáját, kifejezvén ezzel elkötelezettségét a régió iránt. E szerint Peking tervei között szerepel, hogy az Északi-sarkot az Egy Öv, Egy Út Kezdeményezéshez kösse, amellyel egy Északi-sarki selyemút valósulhatna meg, összekötve a Jeges tengeren Kínát és Európát. Kína is felismerte, hogy valós területi követelések híján inkább az együttműködésre, mintsem egy vezető szerep kialakítására kell helyeznie a hangsúlyt. Nem véletlen, hogy a dokumentum angol nyelvű verziójában 45-ször szerepel a “cooperation”, azaz együttműködés szó.

Grönlandi behatolási kísérletek

Kína a színfalak mögött valójában Izlandot használja strómannak regionális érdekei érvényesítésére. Nem véletlen, hogy már 2012-ben Izland volt a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang európai körútjának első állomása. 2013-ban Peking és Reykjavik kétoldalú kereskedelmi egyezményt írt alá, egyben Kína megfigyelő státuszért folyamodott az Arktikus Tanácsba - napjainkban pedig az ázsiai országé az Izlandon működő diplomáciai képviseletek legnagyobbika

Peking ezzel párhuzamosan aktívan dolgozik Grönland becserkészésén, de Dánia – amelynek vétójoga van grönlandi nemzetbiztonsági kérdésekben – eleddig keményen áthúzta a kínaiak számításait. 2017-ben például Koppenhága biztonsági aggodalmakra hivatkozva elutasította a kínai General Nice Group bányavállalat ajánlatát egy elhagyott grönlandi haditengerészeti kikötő megvételére. 

A dánokat nem hatja meg a kínaiak pénze, viszont nem kerülte el a figyelmüket, hogy Peking az elmúlt 5 évben stratégiai jelentőségű kikötőket vásárolt föl a görögországi Pireusztól kezdve a belga Zeebrugge-ig, jelenleg már az európai konténerkikötők 10 százalékát ellenőrizve. Hogy ez (biztonság)politikailag hová vezethet, az megmutatkozott már 2016-ban, amikoris az EU tervezett nyilatkozatát a Dél-Kínai-tenger ügyében – főként magyar és görög követelésre – erősen felvizezték, pedig három napig folyt a vita, hogy a nemzetközi jog súlyos megsértése miatt keményen oda kell szólni Pekingnek. 

A szerző a privatbankar.hu külpolitikai szakértője

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
A koranyárból visszatérünk a tavaszhoz

A koranyárból visszatérünk a tavaszhoz

Kiszivárgott: Ilyen a Microsoft új böngészője, és simán lehet, hogy leváltja a Chrome-ot

Kiszivárgott: Ilyen a Microsoft új böngészője, és simán lehet, hogy leváltja a Chrome-ot

Zokniban, alsónadrágban lépett meg otthonról egy tatabányai kisfiú – játékot venni indult

Zokniban, alsónadrágban lépett meg otthonról egy tatabányai kisfiú – játékot venni indult

Tudta, hogy ilyen menő házak vannak Kazincbarcikán?

Tudta, hogy ilyen menő házak vannak Kazincbarcikán?

Meztelenül akart gépre szállni, hogy áramvonalasabb legyen

Meztelenül akart gépre szállni, hogy áramvonalasabb legyen

Hivatalos fotókon a BMW három új villanyautója – retteghet a Tesla?

Hivatalos fotókon a BMW három új villanyautója – retteghet a Tesla?