Pódiumbeszélgetésen tekintett át kultúrpolitikai kérdéseket a fideszes L. Simon László, a PM-es Karácsony Gergely és az LMP-s Komlósi Csaba. Szóba került a városligeti kultúrnegyed projektje, és elhangzott az is, hogy a Fidesz nagyszabású zenei programon dolgozik.
A Katona József Színház KP című vitasorozatán hétfő este a pártok kulturális koncepciójáról L. Simon László (Fidesz-KDNP), Karácsony Gergely (Kormányváltás), Komlósi Csaba (LMP) és Inkei Péter (kultúrakutató) fejti ki véleményét.
Kikukázott művészeket emel fel az állam, melynek elitje a Kádár-rendszert majmolva igyekszik rehabilitálni a Horthy-korszak trikolor-kultúrpolitikáját – Gerhes Gábor rezsimek, országok és eszmék közti határvonalakon egyensúlyozva érzi jól magát. A rendszerkritikus és gyakran provokatív alkotásairól elhíresült művész nem hisz a forradalomban, pedig tudja, mitől beteg a magyar társadalom. Kiből lesz a legjobb bűnbak? Mi tizedeli az ország tehetségeit? Interjú.
A gigantikus pénzköltés egy jó részének kifejezetten célja az, hogy nemzeti átnevelőtábort csináljon abból, amit azelőtt Magyar Köztársaságként ismertünk. Abszolúte nem mindegy tehát, hogy a saját megkeresett pénzünk felhasználása tárgyában kilépünk-e az alattvalói létből.
Véget vet a Fidesz a muzeológusok akadékoskodásának, egy friss törvényjavaslat alapján a jövőben miniszteri utasításra lehet majd leakasztani a falról egy műtárgyat, és átvinni oda, ahol a kormány szerint jobb helyen van. A közvetlen előzmény, hogy az Esterházy-kastélyért felelős kormánybiztos bepanaszolta a szerinte ellenálló múzeumokat, de a módosításnak különös jelentősége lehet, ha megépül az új múzeumi negyed, és megkezdődik minden idők legnagyobb műtárgyköltöztetése.
Drága szélsőjobber polgártársaink, akik az "aberráltak" kiirtására szólítotok fel a közösségi oldalakon, ti nem annyira a provokációt gyűlölitek Alföldiben, hanem a független elme tehetségét. A jó hír az, hogy eljött a ti időtök.
Halász Judit közel ötven éve tagja a Vígszínháznak, és negyven éve énekel, mégis kortalan. Síel, teniszezik, fogadja a négy-öt éves kérőket, és vállalja, hogy koncertezés közben esetleg "bolondnak" nézik, mert még mindig "ugrabugrál". Milyen gyerekkor van a háta mögött, mit kezd az ország kultúrpolitikai változásaival, és mitől nemzeti a Nemzeti? Interjú.
A kultúrkampf megnyerhető, és egyáltalán nem mellékes. Turul helyett űrhajót!
„Baloldali szemléletmóddal nem lehet értéket létrehozni”, hovatovább: „a magyar irodalom egyetlen írója, költője sem volt baloldali” – jelent meg a múlt év végén a Magyar Hírlapban. Hol máshol?
Benyújtotta a kormány a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épülete ingyenesen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába kerülhet az államtól. Az átruházási szerződéséket a kormányfő személyesen jegyzi.
Jó lenne végre felfedezni, hogy nemzetközi szinten milyen erő van a kultúrában, a hozzá kapcsolódó turizmusban, és az is tény, hogy kultúra nélkül nehézkes a diplomácia - vélekedett a Művészetek Palotáját (Müpa) másfél éve vezető Káel Csaba, aki az MTI-nek adott év végi beszámolóban azt is hangsúlyozta, hogy különböző produkciókkal, kezdeményezésekkel nyitnak jövőre a fiatalok felé.
Fekete György kettős kötődésű ember, értve ezalatt azt, hogy személyében két korszak, egy pártállami és egy még mindig demokratikus rendszer totalitárius vonásai egyesülnek. Hoffmannhoz és Kerényihez hasonlóan ő is az MSZMP-Fidesz kontinuitás megtestesítője.
A kultúrpolitika által kialakított éles helyzetben élesen kell fogalmazni - mondta Pintér Béla színházigazgató a HVG csütörtöki számában megjelenő interjúban.
"Kemény, őszinte" válaszokat adott Szörényi Levente zenész a Heti Válasznak a lap kommentárja szerint. Szörényi egyebek mellett azt mondta: a kétharmad birtokában az "akarnokok és karrieristák" azt hiszik, mindent lehet.
Nyílt levélben bírálja a magyar kultúrpolitikát a berlini Művészeti Tanács (Rat für die Künste), a német főváros számos neves kulturális intézményét összefogó szervezet szerint a kultúrpolitika Magyarországon nacionalista fordulatot vett és a pártpolitikai érdekek szolgálatába szegődött.
Az állami kultúra egyértelműen a giccs irányába tart. Nélkülük és ellenük viszont lehet és érdemes kultúrát csinálni. Már csak azért is, hogy sírjanak.
Magyarországon pezsgő kulturális élet van. A mozik filmeket játszanak, a színházak színielőadásokat tartanak, a polgárság képzőművészeti tárlatok anyagát vitatja meg. Emberek mennek, helyettük más emberek jönnek, mert ezentúl ők fognak filmeket bemutatni, szerepet osztani, kiállítást rendezni. Csomagolásokról, helyfoglalásról szólt az elmúlt hét, és ilyen lesz a következő meg az azt követő is.
Nem az imperializmus vállveregetését kell áhítani, hanem a magyar érzelmű dolgozó tömegeknek egyszerűségében letisztult, optimista remekműveket adni.
Meghökkentő interjút adott Szőcs Géza kulturális államtitkár. „A legtöbb súrlódásom a sajátjaimmal adódik” – mondja, vagyis a fideszesekkel, a minisztériumi apparátussal és a kormánytagokkal. Író a kényelmetlen bársonyszékben.
"A korábbi kormányzatok rossz kultúrpolitikája miatt 2010-re a filmszakma már több mint hatmilliárd forintos adóssággal küzd" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kálomista Gábor. A Magyar Producerek Szövetségének elnöke egyebek mellett felvázolta a folyamatot, amely a mai áldatlan állapotokhoz vezetett.
