Egy Budapesten zajló művészeti képzés keretében állami gondozásban felnőtt fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy kitörhessenek a hátrányos helyzetükből. Hogyan tud a színházi nevelés segíteni ezeken az embereken, és miért tabutéma, hogy a „zaciból jöttek”? Három résztvevővel és az őket mentoráló rendezővel beszélgettünk.
A jelenleg folyó technológia robbanás leginkább a közepes jövedelmű államokban, így Magyarországon veszélyezteti a foglalkoztatást. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, elsősorban az oktatási rendszert kellene átalakítani.
Súlyos munkaerőhiánnyal küzd a logisztika, de a program ezt nem oldja meg. Ausztriában már akad olyan cég, ahol annyi magyar vállal munkát, hogy magyar nyelvű irányítót is fel kellett venniük.
Itt a lista, mennyit lehet keresni az egyes hiányszakmákban, és az is, mennyibe kerülne elvégezni egy tanfolyamot hozzá. Megéri szakmát váltani, két-három havi fizetés ugyanis elég a képzésekre.
A fiatal lányok negligálják az informatikát, csaknem egynegyedük (23%) még csak azt sem tudja, hogy mi az. Ez derül ki egy friss tanulmányból, amelyet a YouGov és a CA Technologies készített Franciaországban a szoftverfejlesztők napja alkalmából.
A CEU nyárig szeretett volna bizonyosságot kapni, de lehet, hogy még hónapokig várnia kell.
Hátrányos helyzetű fiatalokat foglalkoztat az a szegedi nonprofit vállalkozás, mely kidobott bútorok felújításával vívott ki helyet magának a magyar dizájnpiacon. A Remodel termékei már a MAXCityben is kaphatók, pedig a vállalkozás iskolaelhagyó alapítója nem is képzett tervező.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a tegnapi kormányülésen ugyan nem született formális döntés a képzés megszüntetéséről, de ez nem jelenti azt, hogy a genderszak marad.
A Korn Ferry tehetségkutató és fejvadász cég gazdasági kabinetjének vizsgálata szerint 2030-ban az egész világon hiába keresnek majd 85 millió jól képzett szakembert. Pedig remek fizetést adnának nekik. A szakemberhiányból adódó globális veszteség elérheti a 6900 milliárd eurót.
Javában érettségiznek, közben azonban már zajlik a tippelés: a most végzők közül hányan maradnak Magyarországon. Lassan ugyanis pontosabb ezt kérdezni, mint azt, mennyien mennének más országba. Van például olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül. A legtehetségesebbek és a legambiciózusabbak hagyhatják el az országot.
A legfrissebb francia adatok szerint 2011 és 2015 között 13 százalékkal csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akik bármiféle végzettség, érettségi vagy szakmunkás bizonyítvány nélkül estek ki az oktatási rendszerből. Még mindig kb. 100 ezer francia fiatalról van szó, de a lemorzsolódás csökken, mint ahogy általában az OECD országokban.
Franciaországban a migránsok legnagyobb része digitális analfabéta. Ha azt akarják, hogy beilleszkedjenek, akkor meg kell őket tanítani a számítógép használatára. Ezen a kézenfekvő ötleten alapul az a migráns iskola, mely Párizs 18-ik kerületében működik - közpénzből.
31,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
Csaknem hatvan migráns vehetett át végzettséget igazoló, magyarországi munkavállalást lehetővé tevő oklevelet szombaton.
Milyen pozíciókba juthat el célzott képzéssel négy hónap alatt egy jó tanulási képességekkel rendelkező, de korábban az informatikában nem dolgozó munkavállaló? Mekkora fizetésre számíthat kezdőként? Mutatjuk.
Képzést tartanak a fideszes polgármestereknek a jövő tavaszi országgyűlési választások előtt, hogy "átfogó gyakorlati ismereteket szerezve segíthessék a jövő évi választások sikerességét".
Ebben a körben néhány kivételtől eltekintve már csak fizetős képzésekre lehetett jelentkezni.
A szakról egyenes út vezetne az államszervezet legfelsőbb szintjeire.
Arra trenírozzák a hallgatókat, hogy sikeresen felvételizzenek külföldi top egyetemekre, de azt is szeretnék, hogy minél több diplomás visszatérjen. A Milestone Intézet alapítóival, Léderer Dániellel és Greskovits Györggyel beszélgettünk.
