Az FBI egy egész festménykiállítást lefoglalt, mert a képek szinte biztosan hamisítványok. Ha nem azok lennének, 100 millió dollárt érnének. A műhamisítás mind a mai napig hatalmas üzlet, és rendkívül elterjedt, pár éve az egyik legpatinásabb galéria volt kénytelen lehúzni a rolót, mert évekig hamis képekkel kereskedett. Valószínűleg gondatlanságból.
Július 6-ig nyitva tartó, A valóság szerelmese című életműkiállítása hozzájárulhat ahhoz is, hogy Czene Béla elfoglalhassa az őt megillető helyet a kánonban.
A Kádár-rendszer egyetlen szépségversenye minden tekintetben tragikusan sikerült: a döntősökről tapogató férfikezek vettek mintát a hiperrealista, meztelen szobrok minden apró részletéhez, a győztes, a 16 éves Molnár Csilla pedig néhány hónappal később öngyilkos lett. A meztelen női testek kiárusításáról, a NER nőkhöz való viszonyáról, pornó és képzőművészet kapcsolatáról beszélgettünk a témával hosszú ideje foglalkozó képzőművésszel, Eperjesi Ágnessel és Oltai Kata művészettörténész-kurátorral.
Egy új kiállítóhelyen, a győri Torula Művésztérben nyílt meg a világhírű magyar képzőművész, Maurer Dóra kiállítása. A Térfestés című tárlat az alkotó 85. születésnapja alkalmából nyár közepéig látogatható.
Az orosz pavilon idén zárva maradt a Velencei Biennále területén, miközben egy homokzsákokból készült installáció magasodik a Giardini szívében – az Ukrajnában dúló háború szele megérintette a világ legfontosabb képzőművészeti eseményét is. Ugyancsak nagyon hangsúlyos szerepet kap idén a patriarchális társadalmi berendezkedés kritikája, miközben időnként hiperrealisztikus szobrokkal nyűgöznek le az alkotók. Képgalériánk következik.
1996 óta home office-ban dolgozik, nem zavarja az a szerep, hogy a nyugodt otthont biztosítja a férjének és a gyerekeinek. Nem menedzser típusú személyiség, specialistának mondja magát, aki a háttérben végzi munkáját, akit a kutatás érdekel. HVG-portré.
Negyvenkét képen adott szovjet mintára békegalambot Orbán Viktor kezébe drMáriás az új kiállításán. A művész azt mondja, csak remélni tudja, hogy nem fogják törvénnyel korlátozni a művészet szabadságát.
A Velencei Biennálé ukrán kiállításán Pavlo Makov orosz származású ukrán művész bronztölcsérekből készült kútja, és az Ukrajna ellen indított orosz háborút szimbolizáló homokzsákdomb is látható. Csütörtökön megnyílt a magyar pavilon is.
A szerbiai születésű művész tizenkét évvel ezelőtti, hatalmas sikerű performanszát játssza újra a legnagyobb összeget ajánló rajongóival, a bevételeket pedig Ukrajna megsegítésére költi.
Amióta botrány kerekedett abból, hogy mellszobrot készített Kósa Lajosról, Gerhes Gábor nemigen hisz az aktuálpolitikai művészetben, kérészéletűnek gondolja. A Kiscelli Múzeumban látható Atlas című óriási installációja a közösségi médiában terjesztett elképesztő eszmékkel is játszik, komolyan is veszi azokat, meg nem is. HVG-portré.
A politikát a Putyin-rezsim elvárásaihoz igazodva mellőzné, ám világhírű kortárs művészeket mutatna be új moszkvai múzeumában Leonyid Mihelszon orosz iparmágnás.
Megesett, hogy valaki 29 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett Jeff Koons egyetlen művéért, mégis kevés olyan művész él ma, akinek szélsőségesebb a megítélése az övénél – és ebben egy kis szerepe még Cicciolinának is van. Megnéztük a legdrágább ma élő művész életműkiállítását.
A Cezanne-tól Malevicsig című tárlat a Szépművészeti Múzeumban sokkal többre vállalkozik annál, mint hogy egyszerűen megmutassa, milyen szép képeket is festettek ezek az alkotók. Érdemes jó pár órát rászánni erre a szellemi utazásra.
Négy év késéssel indult el a hongkongi M+ múzeum, amelynek alapításáról 14 éve, a maihoz képest lényegesen lazább kínai függelmi viszony idején döntöttek.
Jelentős késéssel, de végre magyarul is megjelent a világ ma élő egyik legjelentősebb művésze, a Lady Gagától James Francóig illusztris rajongótáborral rendelkező, a Szex és New Yorkba is beleírt Marina Abramović önéletrajza: az Aki átment a falon lenyűgöző, zsigerekig hatoló olvasmány.
A náciknak gyártott fegyvereken meggazdagodó Emil Georg Bührle kollekciójának kiállításán elmaradt az igazi szembenézés a befogadott gyűjtemény múltjával.
Az Andrássy úti Q Contemporary első tárlatára válogatott művek a millenniumi nemzedéket foglalkoztató kérdések megoldására reflektálnak, mind technológiai, mind társadalmi szinten.
A szeptember 25-én elhunyt művész saját világot kerekített magának, fizikailag Berlinben lakott, spirituálisan a saját univerzumában.
Az 1949-es Diego és én című kép a legdrágább latin-amerikai műalkotás lehet. Az jelenelgi rekordot éppen Diego Rivera egyik képe állította fel.
A Pécsi Balett rendező-koreográfusát ez alkalommal nem a zene és egy klasszikus cselekménysor inspirálta, hanem képzőművészeti alkotások hatása alá kerülve dolgozott.
