Gerhes Gábor képzőművész: Nincs a szabadság megéléséhez kapcsolható elsődleges élményünk
Amióta botrány kerekedett abból, hogy mellszobrot készített Kósa Lajosról, Gerhes Gábor nemigen hisz az aktuálpolitikai művészetben, kérészéletűnek gondolja. A Kiscelli Múzeumban látható Atlas című óriási installációja a közösségi médiában terjesztett elképesztő eszmékkel is játszik, komolyan is veszi azokat, meg nem is. HVG-portré.
HVG: Hol találjuk a munkáira oly jellemző rendszerkritikát és humort a Kiscelli Múzeumban közelmúltban megnyílt, Atlas című kiállításán?
Gerhes Gábor: Az irónia jó eszközöm volt, de tíz éve leszámoltam vele. Valahogy már nincs kedvem humorkodni. Olyan alkotói módszert alakítottam ki, amit kutatás előz meg. Nem kritizálok semmit, csak megvizsgálok dolgokat. A Jelentés kiállításra megelevenítettem például Adolf Ziegler 1937-es, A négy elem című festményét, ami Hitler kandallója fölött függött. Maga az eredeti kép gyenge giccs, mégis kultúrpolitikai ikonná tudott válni; a művészeti nyelv átalakult vezérelvvé. Ilyesmikkel játszadozom, de nem akarok semmit sehol leleplezni.
HVG: Az aktuálpolitizálástól azért ment el a kedve, mert egy debreceni kiállításból Kósa Lajos kiemeltette az ön róla készült mellszobrát 2009-ben, de a szolidaritásból visszalépő többi művész hatására mégis engedte azt bemutatni?