15 százalékos éves inflációval és másfél százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány 2023-ra. Több mint öt hónappal az után, hogy a nyáron megszavazták a 2023-as költségvetés eredeti verzióját, totálisan át kell írni az egészet, december 23-án délre addig eljutottak legalább, hogy a számokkal elkészült a Pénzügyminisztérium, most még a Költségvetési Tanács véleményére várnak.
A miniszter egy hónappal ezelőtt nyilvánosan kritizálta a nagy összegű jutalmak kiosztását.
Mekkora a migrációs nyomás a szerb–magyar határon? Ki és miért lőtt Horgoson – ennek járt utána Földes András. Dezső András arról írt, hogy a propaganda, a szélhámos duma egy idő után már nemcsak eszköz, hanem egyben a cél is. Kovács Gábor azt elemezte, mi vár a magyar gazdaságra, és nincsenek jó hírei. Spáh Dávid könyvet írt, és a HVG-nek adott interjúban arról beszél, a mai állapotok miatt undor van benne, a nemi erőszakhoz hasonlítja azt, amit magunkkal tettünk. Erős volt a videós tartalmunk is: Lénárd Rita MOK-alelnök az egészségügyi törvény súlyos következményeiről beszélt, Bodoky Tamás pedig arról, mit kellene tennie a korrupciót üldöző Integritás Hatóságnak. A Duma Aktuál még mindig úton, bemutattuk a dokumentumfilm harmadik részét. Ez az aktuális 7/hét, a hvg360 legolvasottabb cikkeinek válogatása.
Érkezik a hetek óta hiába várt pénz, 180-200 hazai vállalkozás lélegezhet fel.
Első ránézésre csak afféle kapcsolt árunak tűnik a globális minimumadó megszavazása, pedig e lépésnek gyakorlati következménye is lesz. A feltételes módban megkapott uniós pénzek a forint visszaerősödését hozhatják. Kockázatok azonban maradnak.
Kommunikációjában nyíltan szembeszegült a budapesti DK a főváros vezetésével, a Fidesszel versengve kritizálták Karácsonyékat.
Az év első tizenegy hónapjában annak ellenére nőtt jelentősen a költségvetés többlete, hogy az ukrajnai háború és a szankciók nagyon sokba kerültek Oroszországnak.
Művégtagokat, ortopéd cipőket, járógépeket készítő gyártók maradtak most pénz nélkül. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez példátlan eset.
Semmit nem kell bevinni az amúgy is téli szünetre vonult Országgyűlés elé.
A kormány lefejezte az üzemanyagárstopot, a taxisok pedig azonnali tarifaemelést követelnek. Időközben elkészült Budapest 2023-as költségvetése, a kormány pedig még mindig lóg 12 milliárddal a fővárosnak.
Hüseyin Örs szívbeteg, azonnal elájult, amikor egy kormánypárti kollégája fejbevágta.
Nagy vonalakban sem látszik a jövő évi költségvetés, nem tudni, mennyit kereshetnek az emberek, milyen lesz a kórházi ellátás, hova és mikor szervezik ki az elfekvőket. Ez csak néhány azok közül, amelyek rendezésével adós a kormány, amely tág feltételeket szabott az üzemanyagárstop kivezetésére is. Nehéz év volt az idei, és a következő sem tűnik jobbnak. A tervezhetetlenség pedig csak ront a helyzeten. 7 pontban foglaltuk össze a legnagyobb bizonytalanságokat.
A Kásler Miklós alapította szervezet munkatársainak száma két év alatt csaknem megduplázódott.
Tavalyhoz képest 10 milliárd euróval magasabb energiaköltséget kell kigazdálkodni, nem csoda, hogy újratervezik a jövő évi költségvetést. A miniszterelnök erről és más kihívásokról is beszélt a Széchenyi Kártya Program 20. évfordulóján a Budai Várban.
Leginkább versenysportra ment pénz, a tömegsportra csupán alig több mint 23 milliárd forint jutott.
A kormány engedélyezte, hogy ne tartsák be a költségvetési törvényt.
Több százmilliárdos veszteséggel zárja az évet a jegybank, de a költségvetést ezentúl megkímélik attól, hogy azonnal kisegítse. Annál sürgősebbnek tűnik, hogy megemeljék Matolcsy György jegybankelnök fizetését.
Noha az energiaárak elszállása miatt a csőd szélén áll a főváros, a 2022/2023-as időszakban is meghirdeti a közösségi költségvetés pályázati programját. Az első év ötletei közül eddig csak kevés valósult meg, de az ötletelők száma növekszik, igaz, még mindig csak a lakosság egy-két százalékát teszik ki.
Mellár Tamás Bojár Gáborral, Bod Péter Ákosal és Chikán Attilával együtt nyílt levélben követeli a kormányól, hogy az oktatásban dolgozók érdemi bérrendezését tervezzék bele a 2023-as költségvetésbe.
A világpiaci energiaárak emelkedése 1600 milliárd forint pluszkiadást jelentett volna az államnak – ha a kormány tényleg megvédi a rezsicsökkentést. A költségvetés alakulása köszönő viszonyban sincs a költségvetési törvénnyel, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal. Az adóbevételeket a magas infláció, a béremelések és az adóemelések pörgetik. A pénzforgalmi hiány év végére nem 3300 milliárd forint lesz, hanem 4400 milliárd - derül ki az MNB összesítéséből.
