Szinte meg sem érzi a magyar gazdaság a környezetében halmozódó konfliktusokat – véli a kormány. Szerinte Magyarország száguld tovább az emelkedő pályán, a költségvetési hiány és az államadósság pedig kiigazítás nélkül is úgyszólván automatikusan csökken.
Heves vita után szerdán megszavazta a Fővárosi Közgyűlés a BKV és a BKK 2022-es üzleti tervét. A BKV üzleti tervében azonban hatalmas lyuk tátong, amiért a kormánypárti képviselők a budapesti városvezetést, a főpolgármester pedig a kormányt teszi felelőssé.
A kormány jóindulatán múlik a főváros működőképessége, márpedig a jóindulatnak eddig éppen az ellenkezőjét tapasztalhatták Budapesten. Egymást érik a költségeket az egekig emelő gazdasági krízisek, Orbánék pedig politikai hasznot húzhatnak a kiszolgáltatott helyzetből.
Ha mégis belevágna a kormány az építkezésbe, a főváros minden politikai és jogi eszközzel azon lesz, hogy érvényesíthesse a budapestiek akaratát.
Semmit nem sikerült megoldaniuk az Orbán-kormányoknak az egészségügyi rendszer gondjai közül: egyre kevesebb a dolgozó, és nem nőtt az ágazat költségvetési súlya sem. Az ellenzék több pénzt költene gyógyításra – a kérdés, hogy miből.
Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az árstopoknak és a pénzszórásnak nem lesz jó vége. De szerencsével a gazdaság és a büdzsé elbírták volna a károkat. Aztán Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a Magyar Falu programra is kevesebbet lehet költeni.
Az egykori jegybankelnök az adótételek mérséklése érdekében több nagy tételt is törölne a költségvetési kiadások közül.
A hitelek megújításának drágulása miatt idehaza kevesebb pénz jut az infrastrukturális fejlesztésekre, az egészségügyre, oktatásra, innovációra, szociális védelemre.
Olyan tartozásba, amit most az Orbán-rendszer halmoz fel, csak az a kormány verheti büntetlenül a választóit, amelyik tudja, hogy pénzügyi fantáziájuk csak a csirkemell áráig terjed. Tizenkét év kormányzati propagandája mindent meg is tett, hogy ez így legyen. Vélemény.
Átlagosan négynaponta csoportosítottak át tételeket a költségvetésben tavaly, kifutnak ugyan az állami támogatások, de ez sem fogja megállítani az ingatlanárak emelkedését, a húsárak pedig nem csak a kormány kegyéből csökkennek. Heti gazdasági összefoglalónk.
Hogy milyen társaságban, az nem derül ki a csütörtök esti kormányhatározatból, csak az, hogy a gazdaság-újraindítási programok keretéből ennyit bocsátanak Mager Andrea, a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter rendelkezésére.
Összesen 85 alkalommal jelent meg 2021-ben olyan Magyar Közlöny, amelyben a kormány egy egyszerű határozattal átírta a költségvetést, így gyakorlatilag átláthatatlanná vált év közben, hogyan képzeli el a kormány az állami kiadásokat. Tételesen megnéztük, hogyan csoportosítottak át összesen 3354 milliárd forintot, honnan vettek el pénzt, és mire költöttek többet, mint az eredeti tervek szerint.
Az első magyar–kínai megállapodás hatásvizsgálati lapján még az szerepelt, hogy nincs költségvetési kötelezettség.
A választási osztogatást a jövő év első hónapjaiban futtatja csúcsra a kormány, ennek ellentételezéseként a 2022-es költségvetésből 755 milliárd forint értékű kiadást óhajt megtakarítani.
Olyan beruházásokról van szó a Pénzügyminisztérium szerint, amelyek átütemezésével 755 milliárd forintos értékben tehermentesíthető a jövő évi költségvetés.
Bevétel: 297 milliárd forint, kiadás: 410 milliárd forint.
Durván megemelte inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyminiszter pedig költségvetési kiigazítást ígért, de csak a választások utánra. Mindeközben a kormány zavartalanul vádolja az ellenzéket azzal, hogy megszorításokra készül.
Az Operaház felújítási munkálataival márciusra lehet kész a kivitelező.
A költségekről azonnali határidővel kell javaslatot benyújtani.
