A glasgow-i záróegyezmény-tervezet újdonsága, hogy belekerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, de az erre vonatkozó felszólításból kérés lett, és úgy tűnik, hagynak lehetőséget az alternatív értelmezésre a nagy termelők számára. Az ENSZ-főtitkár szerint lélelgeztetőgépre került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés.
Nagyon nem mindegy, hogy egy elektromos autót Lengyelországban vagy Svájcban használ valaki, ráadásul az sem, a nap melyik időszakában tölti valaki az autóját. Mivel éjjel visszaesik a napenergia részaránya, ilyenkor ugyanúgy hagyományos forrásból töltődnek az elektromos autók.
Nagy felbontású térkép készül a Duna és mellékágai medréről a folyó gemenci szakaszán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szakemberei MultiBeam technológiával mérik fel a hullámtéri ágak és a főmeder mélységváltozását, a hordalék útját. Emellett megfigyelik a talajvíz – és ezzel összefüggésben a növényzet és az állatvilág – változását is. A kutatáshoz 5G-t és mobil napelemes rendszert is biztosít az intézménnyel együttműködést bejelentő Huawei.
A Bank of England egykori vezetője 130 000 milliárd dolláros zöld alapot kalapozott össze Glasgowban, az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciáján. A párizsi gazdasági lap, a Les Échos annak nézett utána, hogy mi ebből a realitás.
A világ lakosságának 1 százaléka felelős a karbonkibocsátás 15 százalékáért, míg a szegényebb 50 százalék mindössze 7 százalékért – idézi az Oxfam jelentését a BBC, amely felteszi a kínos kérdést: valójában a gazdagok karbonlábnyomainak eltüntetéséért fáradozik a világ?
A kormányoknak és az egyéneknek továbbra is kemény dió megoldást találni a fogyasztás csökkentésére és a hulladék újrahasznosítására.
Joe Biden amerikai elnök szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem vett részt csúcsszinten az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26). A kínai külügyi szóvivő szerint Hszi Csin-ping beszélt volna, de nem tudott.
Űrutazásán szembesült a Föld törékenységével az Amazon alapítója, ezért tette a felajánlást az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján.
A zenekar 2022-es turnéját is bejelentette. A koncertkörútra a Coldplay környezetvédelmi szakértőkkel konzultálva készül.
A világ vezető cégei sorra jelentik be vállalásaikat, hogy miként kívánják mihamarabb jelentősen csökkenteni környezeti lábnyomukat. A multinacionális vállalatok azonban nemcsak vezetőik környezettudatossága, illetve az egyre növekvő társadalmi nyomás hatására térnek át a fenntarthatóságra, hanem azért is, mert a jól előkészített és átgondolt átalakítás a forgalomra és a nyereségre is áldásos hatást gyakorol.
A filmsztár és volt politikus a glasgow-i klímacsúcs előtt próbált hatni az emberek lelkiismeretére.
A brit miniszterelnök gyerekek előtt viccelődött ezzel.
Előrejelzések szerint 2040-re a megújuló energiák fogják biztosítani a globális energiaszükséglet 40%-át. Miközben a megújuló energiaforrások iránti igény növekszik, mindegyik típus előnyeit a hátrányaival együtt kell mérlegelni.
A pazarlás, a szennyezés és a túlfogyasztás miatt már nem lehet arra számítani, hogy a vízkörforgás örökké biztosítani fogja a vizet.
A szintetikus adalék a dízelüzemű járműveknél kulcsfontosságú a kipufogógáz tisztításában. A magas földgázárak miatt viszont most korlátozottan gyártanak a folyadékból.
Átszámolva persze. Bojlerenként ugyanis 5 ezer fontot fizetne a brit kormány, összesen pedig 450 millió fontot szánnak erre, hogy csökkentsék a környezetszennyezést – írja a BBC portál. A kritikusok szerint ez is kevés.
Egy benzines lombfúvó annyi káros anyagot bocsát ki egy óra alatt, mint egy négyéves Toyota Camry 1800 kilométer alatt – állítja egy kaliforniai környezetvédelmi testület. A fűnyíróknál sem jobb a helyzet.
A jobb- és baloldali klímapolitika csapott össze csütörtökön az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre pályázók beszélgetésén a HVG szerkesztőségében. A nagy kérdésekben, kibocsátás-csökkentés, Paks, Mátrai Erőmű egyetértő jelöltek között éles vita alakult ki arról, kire és hogyan kell ráterhelni a klímaharc költségeit.
Most az emberiség egy százaléka él alig elviselhető éghajlatú területen. Fél évszázad múlva ez az arány 19 százalékra ugrik, és egyre többeknek kell majd választaniuk a menekülés és a halál közül. Új, minden korábbinál nagyobb migrációs hullámok indulhatnak el, s sokaknak nem lesz hová menniük.
Vajon mit gondol napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről a két miniszterelnök-jelölt? Csütörtökön kiderül. A beszélgetést a HVG és a Greenpeace Magyarország szervezi.
