Schobert Norbi elmondta, hogyan lehet szerinte mindenki gazdag
Új oldaláról mutatkozik meg az ország fitneszguruja. A téma a közgazdaságtan.
Új oldaláról mutatkozik meg az ország fitneszguruja. A téma a közgazdaságtan.
Aki nem tud eleget egy termékről, az ráfizet, de pontosan mennyire? Mennyi energiát kell beletenni az árak összehasonlításába, és mit lehet tenni, hogy a politikusok közül se csak azokat választhassuk, akiket már ismerünk? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkat az információs aszimmetria áttekintésével folytatjuk.
Két amerikai tudós, William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat "a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével" kapcsolatos munkásságáért - jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Ha valaki mínuszban van, a szerencsejáték jellegű kockázatvállalástól sem riad vissza, hogy megpróbálja elérni a nullszaldót – mutat rá az idei közgazdasági Nobel-díj díjazottja, Richard Thaler. Cikkünkben Rendbontók című könyvének pókerezéssel kapcsolatos részéből idézünk.
Cselekvéseinket legtöbbször a gyors, tudattalan, érzelmek által is nagyban befolyásolt gondolkodásunk határozza meg a megfontolt, racionális helyett – állítja Daniel Kahneman pszichológus, aki kutatásaival megkérdőjelezte a klasszikus közgazdaságtan alapvetéseit. Portré.
Steven D. Levitt olyan közgazdász, akinek mindenről a közgazdaság jut az eszébe, és egy időben mindenről, ami eszébe jutott, szerzőtársával közös blogján be is számolt. Alábbi cikkében az utakon tapasztalható bunkóságnak üzen hadat.
Az egyén, a cégek és a közösségek megújulását hirdető társadalomfilozófust, Charles Handyt többek között a jövő „Csináld magad!” társadalmáról, az intézményesült oktatás megújításáról és a Brexitről kérdeztük.
Ritkán fordul elő, hogy egy elméleti matematikai kérdésre adott válasz életeket menthet. Alvin E. Roth, a Stanford és a Harvard Business School közgazdaságtan-professzora munkássága a bizonyíték arra, hogy ez is lehetséges.
Sorra jelennek meg közgazdaság-tudománnyal foglalkozó könyvei, a Financial Timestól a BBC-n át a Világbankig jó néhányan kikérik véleményét, emellett újságot ír, rádiózik, és Oxfordban tanít. Tim Harfordot, a közgazdaságtan Jamie Oliverjét kérdeztük a június elején megrendezett budapesti Fuckup Nights konferencián.
Kornai János világhírű magyar közgazdászt is beválasztotta külföldi tagjának az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája.
Nevetségessé tette a szocializmusnak nevezett rendszert, mert karikírozta annak működését. Bebizonyította a tervgazdaság belső ellentmondásait, divatba hozott olyan elfeledett eszméket, mint szabadság, egyenlőség, testvériség. De a kapitalizmust a rendszerváltás után sem kedvelte meg. 90 éve született Liska Tibor, hivatalos érdemei szerint Széchenyi-díjas közgazdász, az ügynök szerint „a prekapitalizációs folyamat megindítója”.
Jó ötlet-e egy olcsó telefonért kétéves előfizetést kötni, vagy a kezdetben olcsóbb kamatozású hitelt választani? Oren Bar-Gill amerikai jogász- és közgazdászprofesszor szerint az emberi elme sok esetben egyáltalán nem a racionális döntések felé mozdul, ezt pedig sok cég ki is használja, az orrunknál fogva vezetnek minket, és a pénzünk bánja. A legjobb az lenne, ha egy fájlban hurcolhatnánk magunkkal az adott szolgáltatásunkra vonatkozó jellemzőket.
Megszűnhet a nincstelenség Magyarországon, amennyiben megvalósítják azt a koncepciót, amit egy független szakértői munkacsoport dolgozott ki a feltétel nélküli alapjövedelem kialakítása érdekében. A Bánfalvi István vezette LÉT munkacsoport szombaton ismertette a programot a nagyközönséggel a budapesti Kossuth Klubban, több mint teltház előtt.
Kandrács Csaba jogász, és a jelek szerint úgy fog beleszólni Magyarország monetáris politikájába, hogy soha semmi hasonlóhoz nem volt köze. A Jobbik tartózkodása, a többi ellenzéki párt nem szavazata mellett választotta meg az Országgyűlés.
Egy menedzsereknek szóló, döntés-elősegítő kézikönyvről írt ajánlójába fűzte bele e heti gondolatait Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a könyvben felsorolt mind az ötven döntési stratégiát használta a kormányzat.
Mi a fejlődés? Mi az állam és a piac szerepe? Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolására tesz kísérletet egy frissen megjelent tanulmánykötet, amely egy gazdag, de háttérbe szorult közgazdaságtani tradíció irodalmába enged bepillantást. A kötetből kiderül, hogy a pusztán piaci megközelítésű gazdaságszemlélet torz, hiányos fejlődési pályát eredményezhet, és hogy a kínai kapitalizmus sikere sem kizárólag a globalizációnak köszönhető, hanem sokkal inkább a kapitalizmus sajátos átvételének. Az egyik szerkesztőt, Boda Zsoltot kérdeztük.
A mostani válság megmutatta, hogy a közgazdaságtan „main stream” irányzatai - főáramlatai - nem voltak képesek modellezni a valóságot, és nem tudták előrejelezni a gazdasági krízist - derült ki Joseph Stiglitz, a Nobel-díjas közgazdász szavaiból. Stiglitz a CEU-n, a Közép-Európai Egyetemen tartott sajtótájékoztatót az ott zajló konferenciával párhuzamosan.
Kilencven éve, 1920. május 29-én született Budapesten Harsányi János, azaz John C. Harsanyi Nobel-díjas amerikai közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet megalkotója.
A minap jelentették be, hogy a januári földrengés halottainak száma elérte a 300 ezret Haitin. Vajon a kicsiny és szegény karibi ország képes lehet-e túllépni e borzalmas megrázkódtatáson, vagy hosszú évekre a káoszba süllyed? Egy közgazdasági elmélet szerint az újjáépítés akár jelentős fellendülést is eredményezhet, s az országba, a katasztrófa álal sújtott területre magasabb minőségben térhet vissza az élet, mint a csapás előtt.
A kapitalizmusnak nincs vége, csak a szabadpiaci ortodoxiát írta fölül a válság – véli számos közgazdász. Az új modellben az államnak a korábbinál nagyobb, a piacnak kisebb szerepe lesz, a szabályok szigorodhatnak.