Stiglitz régi kritikusa a neoklasszikus közgazdaságtannak, az aszimmetrikus információk elméletével kapcsolatos kutatásai miatt kapta 2001-es Nobel-díját is. Aszimmetrikus információkkal rendelkezik például az orvos és a beteg, amikor egymással kapcsolatba kerülnek, de az üzleti életben is előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az egyik fél előzetes tudása nagyobb - esetleg az aktuális helyzetre vonatkozó ismeretanyaga több -, egy tranzakció lebonyolításakor. Akerlof tragacspiaca - a használt autók kereskedésére vonatkozó elmélete - ilyen aszimmetrikus helyzetet ír le, George Akerlof egyébként Stiglitz-cel együtt kapott Nobel-díjat.

Az aszimmetrikus információk közgazdaságtana a klasszikus iskolának a piac tökéletes működésébe vetett hitét ingatta meg. Az információk nem egyenletes eloszlása a társadalomban alapvetően megváltozatja a piac működését, torzítja azt. Stiglitz szerint a mostani válság éppen azt bizonyítja, hogy a „piacgazdaság nem működik”. Új elgondolásokra, új teóriákra van szükség, amelyek megfelelően modellezik a kialakult helyzetet. Stiglitz bírálta Alan Greenspant, az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed korábbi elnökét is. A Nobel-díjas közgazdász szerint ugyanis a piac nem korrigálta a hibákat, ahogyan azt Greenspan várta.

Mit kéne tenni a válság leküzdésére?

Stiglitz ugyanakkor azt is elmondta - nem Greenspan kapcsán -, hogy a válság nem ingatta meg azokat, akik hibás nézeteket vallanak, hiszen most is ugyanazt mondják sokan, mint a krízis előtt, hiába bizonyosodott be tévedésük. Így például sokan továbbra is a megszorításokban látják a kivezető utat, miközben szerinte nem ez a megoldás. A válságokból ugyanis a kereslet ösztönzése, a kormányzati kiadások növelése vezette ki eddig a nemzetgazdaságokat. Válság idején a megszorítások ugyanis növelik a munkanélküliséget, visszafogják a gazdaságot, amely amúgy is bajban van, így csökkennek az adóbevételek, éppen ezért egyre mélyebbre süllyed a gazdaság. Hoover amerikai elnököt idézte fel ennek kapcsán, aki egy pénzügyi válságból képes volt gazdasági világválságot csinálni. (Herbert Hoover 1929-1933 között, tehát éppen a válság idején volt amerikai elnök. Hoover utódja, a New Deal keretében keresletösztönző gazdaságpolitikát folytató Franklin Delano Roosevelt vezette ki a krízisből Amerikát - legalábbis egyes vélemények szerint, mások ugyanis vitatják a New Deal hatékonyságát.)

Joseph Stiglitz

Bánkuti András

Stiglitz véleménye szerint a kormányzatoknak éppen, hogy ki kellene használniuk az alacsony kamatok adta lehetőségeket. (Tehát a keresletet kellene ösztönözniük - tehetnénk ehhez hozzá.) A tudós hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban a kormányzati beruházások a piaci költségeknél tízszer nagyobb hozammal járnak. Az európai kormányok rossz lóra tettek azzal, hogy megszorításokat erőltetnek a globális recesszió után. Ez kisebb növekedéshez vezet a régióban, és visszaveti az amerikai exportot is, hiszen az USA egyik fő kiviteli piaca az EU - magyarázta a 67 éves Joseph Stiglitz, a Világbank korábbi alelnöke és vezető közgazdásza, Clinton elnök egykori gazdasági tanácsadója. Márpedig az amerikai gazdaság újjáépítését az export-orientációra alapozzák részben, ezért lenne fontos az európai gazdasági növekedés is - folytatta a jelenleg a Columbia Egyetemen tanító professzor.

Vigyázni kell a megszorításokkal

Stiglitz szerint Európának azért vigyáznia kell a megszorításokkal, mert van már erre valóságos példa is. Írországban ugyanis olyan kísérleteket folytatnak, amelyek mások számára is tanulságosak - magyarázta. Ott olyan súlyos gondokat okoztak a megszorítások, hogy az államkötvények kockázati felára ismét azon a szinten van, mint amikor a megszorításokat bevezették. Hiába próbált ugyanis takarékoskodni az ír kormány és így rövid távon visszaszerezni a pénzpiacok bizalmát, ez azonban ilyen módon nem sikerülhetett, hiszen éppen a gazdasági teljesítmény esett vissza hosszabb távon. Ezért a piacok bizalma újra megingott.

A pénzpiacok okozták a mostani gazdasági válságot - derült ki Stiglitz szavaiból -, éppen ezért nem kéne rájuk hallgatni, amikor a kivezető utat keressük. "A piaci szereplők rövidlátók, csak a hiányról beszélnek ahelyett, hogy azt néznék, mire is költik a pénzüket az államok" - jelentette ki a Nobel-díjas professzor.

Bánkuti András

A Nobel-díjas tudós úgy vélte, hogy ha Írország példáját nagyobb államok is követnék, akkor az már komolyabb gondokat jelentene, így például ha a német vagy a brit gazdaságot fognák vissza, az egész Európa, sőt a világ számára is komoly problémákat okozna. Ugyanakkor Stiglitz nem akart állást foglalni Magyarország és az IMF jelenlegi vitájában, amikor erről az újságírók kérdezték. A Nobel-díjas tudós azt mondta, nem elég informált az ügyben. Azt is elmondta, hogy a megszorításokat ellenző véleménye elsősorban a nagyobb gazdaságokra vonatkozik, mint példul az USA, mert a kisebb, eladósodott országoknak a tőkevonzó képességükre is figyelniük kell.

Ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország helyzete szerencsésebb, mint például Görögországé, mert Budapest szabadon dönthet valutaátváltási mechanizmusáról.(És tegyük hozzá: a kamatpolitikában is önállóan dönthet a Magyar Nemzeti Bank, hiszen hazánk nem tagja az euró-övezetnek.) Egyébként az euró-övezetben még nem épültek ki Stiglitz szerint a megfelelő intézmények a válsághelyzetek kezelésére. A most felállítandó szolidaritási alap jó lehetőség erre, de amíg az nem volt, maradt az IMF és más eddig ismert nemzetközi szervezetek segítsége az olyan államok számára, mint Görögország. A mostani reformok viszont már túl későn érkeznek Athén számára.

Stiglitz a hvg.hu kérdésére végül elmondta: a mostani helyzet nem igazolta azokat a véleményeket, hogy a munkaerőpiac rugalmatlansága krízishez vezetne, ugyanis a világ legrugalmasabb álláspiacán - az Egyesült Államokban - indult a válság.