„Ha úgy érezzük, minden csodálatos, kezdjünk aggódni”
Az egyén, a cégek és a közösségek megújulását hirdető társadalomfilozófust, Charles Handyt többek között a jövő „Csináld magad!” társadalmáról, az intézményesült oktatás megújításáról és a Brexitről kérdeztük.
HVG Extra Business: A második görbe című legutóbbi könyvének fő gondolata szerint ahhoz, hogy előbbre jussunk, néha radikális változtatásokra, új irányra van szükség. Mondandójának újszerűsége az, hogy ezt a változást még az eredeti tevékenység életciklusgörbéjének felfelé ívelő szakaszában kell elindítani, vagyis a csúcs elérése előtt. De van-e valami objektív kapaszkodó, amelyből tudhatjuk, mikor érdemes elindítani a második görbét?
Charles Handy: Ez a legnehezebb kérdés. A könyvemben Davy Bárja olyan metafora, amely épp erről szól. Amikor egyik kirándulásom alkalmával útbaigazítást kértem, segítőm azt mondta: ha Davy Bárját látom, onnan már nem tudom eltéveszteni az utat – az előtt fél mérfölddel kell ugyanis letérni. Hasonló helyzetekkel nap mint nap találkozunk: a legtöbbször csak akkor vesszük észre a kínálkozó második esélyt, amikor már elhaladtunk mellette, azaz elértük Davy Bárját. Az egyetlen tanács, amit adhatok: ha úgy érezzük, minden csodálatos, kezdjünk aggódni és új dolgokon gondolkodni. Sokat segíthet, ha van körülöttünk valaki, aki időről időre figyelmeztet, hogy ez az áldott állapot nem tart örökké.
HVG Extra Business: A vállalaton belül ez kinek a feladata?
Charles Handy |
Az ír származású Charles Handy tanulmányait az oxfordi Oriel College-ban végezte. Első munkahelye a Shell olajipari cég volt, utána a London Business School professzori állása következett. Plébános édesapja 1977-es halála után döntött úgy, hogy mindent megtesz az emberek életének jobbá tételéért. Feladta professzori állását, és a Windsor kastélybeli St. George’s House-ban tanulmányi és konferenciaközpontot kezdett igazgatni, ahol társadalmi etikával és értékekkel foglalkozott. A mai napig számos könyvet ad ki cégvezetési stílusok, szervezeti magatartásformák, a közösség és a vállalatok viszonyának témakörében. Állandó tagja a Thinkers50-nek, ami a „legnagyobb menedzsmentgondolkodók” listája. |
Charles Handy: Az olyan vezetőségé, amelynek tagjai hátra tudnak lépni, hogy egy kicsit kívülről szemléljék a céget, és adott esetben ki tudják durrantani a lufit. A végrehajtó egységeknek erre kevésbé van módjuk. Persze, ha kisebb szervezeteknél ezek nem különülnek el, akkor bárki vállalhatja az iránymutatást, aki úgy véli, képes kívülről szemlélni a dolgokat.
HVG Extra Business: A közeljövő társadalmát „Csináld magad!” társadalomnak nevezi, ahol nagyobb szerepet kap majd a saját felelősség. De közben a hűtőgépünk lassan helyettünk vásárol be, az autónk helyettünk vezet, a gépek pedig nap mint nap helyettünk döntenek.
Charles Handy: Igen, ez komoly probléma, mert miközben birtokoljuk a gépeket, nem igazán vagyunk tisztában azzal, mennyi hatalmat adunk át nekik. Segítségül hívjuk őket, ők meg esetleg teljesen átveszik az irányítást. Kézben kell tartanunk a dolgokat, újra és újra felül kell vizsgálni, nem adtunk-e túl nagy szabadságot az automatizált rendszereknek.
HVG Extra Business: Hol adhatjuk át a döntést szinte teljesen, és hol a legkevésbé?
Charles Handy: A gyógyászatban például nagyon hasznosak lehetnek az automatizált emlékeztetők. Mi történik a testünkben, mire figyeljünk, milyen gyógyszereket kell bevenni, vagy milyen ételeket érdemes kerülni – e területen sok segítséget nyújthat az automatizáció. De a szervezeti és pénzügyi kérdésekben – még ha gépi segítséggel határozunk is valamiről – folyamatosan figyelni kell a döntési mechanizmust, mert egyáltalán nem biztos, hogy ami ma jó, holnap is az lesz.
HVG Extra Business: A piacokra vonatkozó elméletében is a folyamatok újragondolását és újraszabályozását szorgalmazza, különben a piacok egyenlőtlenségeket, visszásságot szülnek. Nehéz azonban egyezségre jutni, amikor más az érdeke a cégvezetőnek, az alkalmazottnak és a közösségnek.
Charles Handy: A kormányoknak kell szem előtt tartaniuk, mi a jó a társadalom egészének, és észre kell venniük, ha a piacok nem működnek jól, mint például 2008-ban, amikor irányíthatatlanná váltak. Vegyünk egy egyszerű példát. Gondolhatnánk, hogy ha egy cég sokat fizet a vezetőinek, akkor a konkurens vállalat kevesebbet fog az övéinek, mert így költségelőnyhöz juthat. Ehelyett a cégek egymást licitálják túl a fizetésekkel, hogy az általuk hasznosnak vélt munkaerőt magukhoz csábítsák. Innen nézve tehát nem igazán működik a piac. A társadalomnak, a kormánynak közbe kell lépnie, meg kell húznia a határt. A piacok nem hagyhatók magukra.
HVG Extra Business: Könyvében azt írja, hogy a GDP mint gazdasági mérőszám túlhaladott, mert nagyon nyers, és sok tényezőről nem vesz tudomást. Ellenpéldaként Ausztráliát említi, ahol kitaláltak maguknak egy komplexebb indexet.
Charles Handy: Széles körben elfogadottá kell tennünk, hogy a GDP-n túl is van élet. De helyettesítőként is mindenképpen egyetlen indexre lenne szükség, mert a mérőszámok sokasága olyan, mint a repülőgépek műszerfala: nehéz kiigazodni rajtuk. Szerencsére már a döntéshozók is érzik, hogy valami újra van szükség: a franciák, az ENSZ vagy éppen Nagy-Britannia is dolgozik már a megoldáson.
A HVG Extra Business Szalon bemutatja: A második görbe – Charles Handy előadása Budapesten! |
Időpont: 2016. november 7., 18:00 Helyszín: Columbus Hajó, 1051, Vigadó u. 4. A menedzsmentguru előadásában arról beszél majd, hogy radikális változtatásokra van szükség üzleti, társadalmi és kulturális életünkben egyaránt, és az átalakulást még az eredeti tevékenység életciklus görbéjének felfelé ívelő szakaszában kell elindítani. Az angol nyelvű előadáson a provokatív, elgondolkodtató és inspiráló menedzsmentguru válaszol a közönség kérdéseire is. Az előadás után Charles Handy dedikál. |
HVG Extra Business: Az üzleti világban szinte mindent profitban, bevételben, részvényárfolyamban mérnek. Ott is szükség van szemléletváltásra?
Charles Handy: Igen, ott is szívesen látnék olyan értékelési rendszert, amelyben több mindent górcső alá vesznek. Hogy láthassuk, mennyire hasznos az a sok pénz, amit a felsővezetőkre költünk. Vajon tesznek-e arra is erőfeszítéseket, hogy például a vállalati környezetet megfelelően alakítsák? De úgy érzem, ez a szemlélet is fokozatosan teret nyer, mint általában azok a dolgok, amiket javaslok. Az emberek először értetlenkedve fogadják a meglátásaimat, aztán az idő sokszor engem igazol.
HVG Extra Business: Önnek a jelenlegi oktatási rendszerekkel az a baja, hogy abban megmondják a diáknak, mi a helyes. Ráadásul központi kerettantervekben gondolkodnak egyénekre lebontott tanmenet helyett. Az utóbbi sokkal bonyolultabb és valószínűleg jóval drágább is.
Charles Handy: Ez inkább hozzáállás, nem pedig pénz kérdése. Az a baj, hogy még mindig a tanárok érdekeit tartjuk szem előtt, nem pedig a diákokét. Való igaz, hogy a tanárok élete sokkal egyszerűbb, ha mindenkinek ugyanazt kell elmagyarázniuk. De ez nem működik. Nincs szükség központi tantervekre. Az iskola a gyerekekért van, ráadásul a mai technológiával nagyon egyszerű a diákokat önállóságra ösztönözni. A tanároknak problémákat kellene felvetniük, amelyekre a gyerekeknek otthoni kutatómunkával kell megoldást találniuk. Másnap aztán az iskolában, csoportokba szerveződve megvitatnák az egyes javaslatokat, és a tanár kommentálná a hallottakat. De nem ő mondaná meg, mi a helyes. Ez nagy változtatásokat igényel, a tanárokat át kell képezni, de ha ez nem történik meg, akkor az iskola veszít a jelentőségéből. Nagyon sok mindent tanulhatunk az iskola falain kívül, önállóan, a minket körülvevő világ által.
HVG Extra Business: Itt azonban, akárcsak a GDP-nél, megint előjön a mérhetőség problémája. Egy cégnek sokkal egyszerűbb ránéznie az állásra jelentkező önéletrajzára, benne az iskolai végzettséggel, mint kideríteni, milyen tapasztalatai vannak, mit tanult önállóan.
Charles Handy: A cégek már felismerték, hogy a világ bonyolult: nincsenek egyszerű válaszok, és kevéssé számítanak az osztályzatok, a diplomák. A személyiség számít, a képesség. Ennek megismerésére pedig egyszerű állásinterjú helyett ma már feladatot adnak, több hónapos szakmai gyakorlatra hívják a jelölteket.
HVG Extra Business: Az aktuális világpolitikai folyamatokat érintve: mi a véleménye a britek kilépéséről az Európai Unióból? Ez a második görbe Nagy-Britanniának vagy Európának – esetleg mindkettőnek?
Charles Handy: Őszintén megmondom: nagyon meglepett a Brexit, soha nem gondoltam volna, hogy ez bekövetkezik. Szerintem ez annak az eredménye, hogy Európa túl sokat akart, tulajdonképpen egységes európai államot, föderációt próbált létrehozni a jóval lazább konföderáció helyett. Utóbbira példa a Brit Nemzetközösség, amely inkább baráti szerveződés, ahol együttműködés csak bizonyos területeken van. Föderációra olyankor van esély, amikor az államok fenyegetve érzik magukat, így az összefogásért akár szabadságuk egy részéről is hajlandók lemondani. Ez a fenyegetettség nem állt fenn az EU születésekor. A Brexit mindenekelőtt nagyon költséges lesz, de Nagy-Britanniának jelentheti a második görbét, mert a brit jelenleg az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, tehát a csúcs közelében van. Európa változni fog: az végzetes lenne, ha tétlenül nézné, hogy az országok önállóan indítják el saját második görbéjüket. De nem gondolom, hogy szétesik, hiszen együtt erősebben tudnak fellépni, hatékonyabb választ tudnak adni a világ kihívásaira. Csak az összekapaszkodás mostantól kicsit óvatosabb lesz.
Geri Ádám interjúját teljes terjedelmében a HVG Extra Business 2016/3-as számában olvashatja el, amely a választás és döntés szépségeit és nehézségeit vizsgálja. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, ajándékba elküldjük az Alkossunk maradandót! című könyvet!
Aktuális lapszámunkat itt meg is rendelheti. Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook oldalát!