Hiába ellenzik egyes befolyásos fideszes polgármesterek a most még önkormányzati tulajdonban lévő iskolák államosítását, a kistelepülések vezetői Orbán Viktor mögé sorakoztak fel. Az európai trendekkel ellentétes, egyébként költséges állomosítás mögött többen ideológiai célokat sejtenek.
Államosított iskolák, kötelező tantervek, kézivezérelt igazgatók képe sejlik ki a nemzeti köznevelésire keresztelt új közoktatási koncepcióból, melynek részletei a második „nemzeti tanévnyitót” követően is homályban maradtak.
Kemény feltételeket kellene betartaniuk a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak ahhoz, hogy a kormány ne minősítse le azokat. Hoffmann Rózsa az MTI-nek adott interjújában azt mondta, minősítenék a pedagógusokat, és képzettségük szerint differenciálnák bérüket. A mindennapos testnevelés a következő tanévben indulna felmenő rendszerben.
Jelentősen nőtt az egyházi közoktatási intézmények száma az előző tanévhez képest - derül ki a három nagy keresztény egyház adataiból. A katolikus egyház 20, a református egyház 10, az evangélikus egyház pedig 13 százalékos növekedést tudhat magáénak.
Szigorítanák az érettségit, csökkenne az államilag finanszírozott képzésben részt vevők száma, az önkormányzatok pedig visszavehetnék azokat az iskolákat, amelyeket még el sem vett tőlük az állam – többek között ez derül ki a készülő köznevelési törvény koncepciójából. Az új jogszabályok ősszel kerülnek a parlament elé.
Százhúsz egyesült államokbeli oktatási körzet váltott át a négynapos tanítási hétre az elmúlt két évben – az iskolák így több tízezer dollárt spórolnak meg a rezsin és a közétkeztetésen. A rövidebb iskolahét sokak szerint a diákok teljesítményére is jó hatással van, a szülők azonban nem örülnek a változtatásnak.
Utoljára az ötvenes években volt 15 év az iskolakötelezettségi korhatár. A Széll Kálmán-terv most ezt tartalmazza. A szolidabb kormánypárti tervek is 16 évről szólnak. Orbánék pénzt spórolnának, egyben kielégítenék a középosztály szegregációs és az iparbárók munkaerőigényeit.
Az MSZP szerint a kisiskolák megsegítésére szánt 200 millió forint nem elég a rendszer átalakítására, a jövő oktatási rendszerének felépítésére.
Át kell alakítani a tantervet, egész napos iskolákat kell működtetni, és érdemes lenne változtatni a pedagógusképzés rendszerén is – a Die Presse című osztrák napilap által megkérdezett oktatáskutatók szerint többek között ilyen változtatásokkal kellene hatékonyabbá tenni a közoktatást.
A következő tanévtől hozzávetőleg negyedével nőhet a hazai egyházi iskolák száma, miután az egyházak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása szerint előreláthatóan 82 önkormányzati fenntartású közoktatási intézményt vesznek át az önkormányzatoktól - írja az Origo.
A jövőben a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a diák igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát - olvasható a kormány.hu oldalon kedden közzétett tájékoztatóban.
Tíz nappal a pedagógusnapi szakszervezeti tüntetés után még mindig nem derült ki, lesz-e érdemi egyeztetés a közoktatási törvénytervezet kapcsán a szakszervezetek és a minisztérium között, vagy az érintettek megkérdezése nélkül dönt a kormány, többek között az oktatási intézmények államosításáról és a pedagógus-életpályamodell bevezetéséről. Galló Istvánnét, a Pegadógusok Szakszervezetének elnökét és Mendrey Lászlót, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét kérdeztük a jelenlegi helyzetről.
Tizenkilenc fővárosi közoktatási intézmény vezetőjének pályázatát fogadta el a Fővárosi Közgyűlés szerdán, augusztus 15-től öt évig tölthetik be a posztot.
Miközben olvasom dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár által jegyzett legújabb közoktatási törvénytervezetet, összezavarodom, és azt hiszem egy pillanatra, hogy a tervezet a múltból került elő, nem is most írták, hanem úgy 30-40 éve. Cseh Orsolya írása.
Teljes káosz övezi a felső- és közoktatás Hoffmann Rózsa államtitkár nevével fémjelzett reformját. A szakmai szempontokat látványosan felülírták a pénzügyiek.
Hoffmann Rózsa az InfoRádiónak azt nyilatkozta: elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek teljesen önköltséges képzések, de erről konkrétumokat nem tudott mondani.
Hiller István humánpolitikai kabinetvezető azt mondta: a felsőoktatás fejlesztésének szükségességében bal- és jobboldali kormányok, konzervatív, liberális és szocialista oktatási miniszterek egyetértettek, ezért is emelkedett 1990 óta a felsőoktatási hallgatók száma majdnem a négyszeresére. Az Orbán-kormány viszont szerinte szakított ezzel a szemlélettel.
A magyar közoktatás államosítása drágítja a rendszert, úgy meg különösen, hogy a kormány, szemben a korábbi gyakorlattal, egy eurocentet nem fordít oktatásra. Ráadásul tandíjbevezetésre készülnek, csak nem vallják be – állította Hiller István, volt oktatási miniszter a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.
Márciusi fizetésükkel kedden, januárig visszamenőleg, megkapták a szegedi pedagógusok és közoktatásban dolgozók önkormányzati fizetés-kiegészítésüket, az úgynevezett "Szeged-pótlékot" – tájékoztatta Vécsey Ágnes, a városháza sajtóreferense az MTI-t.
Helyi adók elvonásával teremtené meg a kormány az állami közoktatás pénzügyi forrásait, erről a jövő héten megjelenő Magyary Zoltán-tervben lehetnek részletek - tudta meg az Index. Jelenlegi formájában megszűnhet az iparűzési és a gépjárműadó, de akár az idegenforgalmi is, legalábbis az önkormányzatok helyett a költségvetésbe kerülnének. Az ipából az idén 505 milliárd forint folyhat be, a gépjárműadó 73, az idegenforgalmi 6 milliárdos tétel.
