szerző:
László Éva Lilla
Tetszett a cikk?

Tíz nappal a pedagógusnapi szakszervezeti tüntetés után még mindig nem derült ki, lesz-e érdemi egyeztetés a közoktatási törvénytervezet kapcsán a szakszervezetek és a minisztérium között, vagy az érintettek megkérdezése nélkül dönt a kormány, többek között az oktatási intézmények államosításáról és a pedagógus-életpályamodell bevezetéséről. Galló Istvánnét, a Pegadógusok Szakszervezetének elnökét és Mendrey Lászlót, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét kérdeztük a jelenlegi helyzetről.

„Tízezer kolléga vett részt a pedagógusnapi tüntetésen, de csak akkor beszélhetnénk sikerről, ha a kormány reagált volna a szakszervezetek követelésére, hogy tárgyalhassunk az alakuló közoktatási törvénytervezetről. Erre viszont eddig nem került sor” - válaszolta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszerveztének (PSZ) elnöke a hvg.hu kérdésére: történt-e érdemi előrelépés a demonstráció óta.

Június első vasárnapján öt érdekvédelmi szervezet tagjai vonultak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) épülete elé, hogy kifogásolják: az érdekvédelmi szervezetek véleményét a közoktatási törvénytervezet elkészítésekor a kormány figyelmen kívül hagyta. Ahogy a PSZ elnöke fogalmazott: a vasárnapi megmozdulás nem politikai indíttatású akció volt, és szó sincs a „szakmai szervezetek lázadásáról”, ahogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár fogalmazott.

„A demonstráción átadtunk egy petíciót az oktatási államtitkárságnak, erre a mai napig nem kaptunk választ, igaz, még a 30 napos hivatalos határidőn belül vagyunk. Ennek ellenére levélben ismét indítványozzuk az egyeztetést” - közölte Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mint mondta, csak akkor látják értelmét az egyeztetésnek, ha még azelőtt sor kerül rá, hogy a közoktatási törvénytervezet a kormány elé kerül. Ellenkező esetben - a kormány állaspontjának ismertetése után - a találkozó már csak puszta formalitás lenne.

A hivatalos tájékoztatás szerint a ma lezárult „szociális konzultáció” eredményeinek értékelése után egyeztethet a kormány a szakszervezetekkel, melyek aggályosnak tartják, hogy csak a sajtón keresztül üzenhetnek a kormánynak. Szijjártó Péter a nap folyamán kijelentette: óriási siker a szociális konzultáció, 1 millió 65 ezer kérdőív érkezett vissza. (Az eredményeket a kormány tervei szerint június végéig hozzák nyilvánosságra.)

A pedagógusnapi tüntetésen készült fotókért kattintson!
©

„Alapkérdés, hogy a közoktatási intézményeket a jövőben is önkormányzatok tartják-e fenn, vagy állami intézmények lesznek, ahogy a kormány tervezi” - hangsúlyozta Galló Istvánné, hozzátéve, hogy a korábbi koncepcióban még nem merült fel, csak a Széll Kálmán-tervben rögzítették, hogy a „nagyobb állami felelősségvállalás jegyében” állami fenntartásúak lesznek az oktatási intézmények. A szakszervezetek álláspontja szerint ez a legfontosabb kérdés, ami eldöntheti az egész közoktatás sorsát. „Ha nem az önkormányzatoké lesz a közoktatás kötelező feladatainak ellátása, az állam fogja meghatározni azt is, hogy hány gyerektől rentábilis egy adott intézmény működése, és az intézmények összevonása, bezárása is csak egy tollvonás lesz” - fogalmazta meg aggályaikat a taglétszámát tekintve legnagyobb magyarországi ágazati szakszervezet elnöke.

Tisztázatlan, hogy az összevonások, esetleges iskolabezárások - a  Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium bezárásáról május 20-án döntött a VII. kerületi képviselőtestület - és a kötelező óraszám emelése - 32 órára növelnék az intézményben tartózkodás kötelező időtartamát, ebből 22 maradna a kötelező óraszám, a fennmaradó 10 órában pedig az intézményvezető egyéb feladatokkal bízhatná meg a tanárt, legyen az helyettesítés vagy korrepetálás - hány pedagógus munkahelyének megszűnését jelenti majd. A PSZ előzetes becslései szerint nagyarányú, 30-40 ezres elbocsátást eredményezhet a tervezett átalakítás. „A pedagógus-életpályamodell bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha költségeit a rendszer kitermeli magából. Ha elküldenek egy csomó pedagógust, a megtakarítás finanszírozná az életpályamodellt” - teszi hozzá Gallóné.

©

Sok más mellett az is tisztázatlan kérdés, mi lenne a közoktatásban dolgozókkal, ha állami alkalmazottak lennének. „Ez esetben a kormányhivatal nevezné ki és bocsátaná el a pedagógusokat, az intézményvezető munkáltató jogköre pedig csak részben maradna meg” - a PSZ okfejtése szerint. A központi bérfinanszírozás kérdése is érzékeny téma, ahogy az is, hogy a közoktatási rendszer átalakítása után lesz-e olyan apparátus, amely képes azt megfelelően működtetni. A PSZ elnöke is elismerte, hogy szükség van az átalakításra, a reformokra, de - mint mondta - ebbe pénzt is kell fektetni, különösen akkor, ha a kormány az oktatás minőségének javítását tűzi ki célul.

„Amennyiben a dolgok továbbra is kedvezőtlen irányba haladnak, neki kell állnunk a tanév eleji sztrájk megszervezésének” - erősítette meg a hvg.hu-nak a PDSZ által korábban beharangozott szeptember eleji demonstráció eshetőségét Mendrey László, hozzátéve, hogy nem a személyes sértettség motiválja őket, hanem a pedagógusok számára kilátásba helyezett „negatív elképzelések”. „Arra látok esélyt, hogy leülünk tárgyalni a minisztérium illetékeseivel, arra viszont már kevésbé, hogy megváltoztassák elképzeléseiket” - adott hangot véleményének a PDSZ elnöke. Mint mondta, „zárt kapus” sztrájkban gondolkodnak - ami azt jelentené, hogy nem nyitnak ki az iskolák -, mert csak az lenne igazán hatékony.

©

„A tanév eleji sztrájk csak egy lehetőség, komoly szervezést igényel, és előbb fel kell mérni a kollégák hajlandóságát” - fogalmazott Galló Istvánné. Szerinte nehezíti a kilátásokat, hogy a pedagógusok egyre jobban félnek: a vidéki tanárok attól, hogy elveszítik az állásukat, a fővárosiak pedig a lehetséges intézményösszevonásokkal járó létszámleépítéstől.

„Mindenki igyekszik összehúzni magát, azt gondolja, hogy ő megússza. De sajnos, senki nem fogja megúszni, a változások mindenkit érintenek majd, legyen szó a megnövekedett óraszámról vagy a kevesebb szabadságról” - fejtette ki Galló Istvánné, aki szerint ez az egész a gyerekekről szól, közvetve vagy közvetlenül tehát a lakosok nagy részét érinti.

Kérdés, ki vigyázna a diákokra, ha az iskolák nem nyitnának ki. A szülők többsége dolgozik, így biztos, hogy nem állna ki mindegyikőjük teljes mellszélességgel az egységes sztrájk mellett, társadalmi támogatottság nélkül viszont nem lehet komoly eredményeket elérni. „A kormány rég kihúzhatta volna a szakszervezetek méregfogát, ha nem utasított volna el egy évig mindenféle egyeztetést” - zárta le a témát a Pegadógusok Szakszervezetének elnöke.

Népszava Karrier

Nem nyugszanak bele a Janikovszky iskola bezárásába

A tüntetések és tiltakozó akciók eredménytelensége után most bírósági beadvánnyal, a kormányhivatalhoz eljuttatott törvényességi kifogással és a főpolgármesterhez írt levéllel küzdenek a Janikovszky Éva iskola megmentéséért - írja a Népszava.

Szabó Fruzsina Itthon

Áll a bál Erzsébetvárosban: mégis megmenekülhet a Janikovszky?

Feldühítette a bezárásra ítélt Janikovszky iskolába járó diákok szüleit, hogy a Baross Gábor Általános Iskola igazgatója az utolsó pillanatban lefújta a hétfőre szervezett tájékoztatót, amelyen a két intézmény összevonásáról és a tanárok átvételéről lett volna szó. A szülői szervezet szerint van esély arra, hogy a bíróság megsemmisíti a Janikovszky megszüntetésről szóló VII. kerületi döntést – ha mégsem, legalább húsz-harminc pedagógus veszíti el az állását.

László Éva Lilla Karrier

„A kormány azt ígéri, nem bántják az iskolát.” Mi lesz az AKG-val?

A minap arról cikkeztek a lapok, hogy államosítják az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot, az iskolát működtető magánalapítvány szerepét egy non-profit kft. veszi át. Sokan kongatják a vészharangot, ám megszűnésről nincs szó, viszont tény, hogy egyelőre még az alapítvány leendő jogutódjának feladatköre sem tisztázott. A jelenlegi helyzetről Horn Györgyöt, az AKG pedagógiai vezetőjét kérdeztük.

Még az autókban is kötelezővé tette a cseh kormány a maszkviselést

Még az autókban is kötelezővé tette a cseh kormány a maszkviselést

Bezártak a bukaresti iskolák, a lakáson kívül mindenhol kötelező a maszkviselés

Bezártak a bukaresti iskolák, a lakáson kívül mindenhol kötelező a maszkviselés

Vajon „Isten keze” elér-e a Legfelsőbb Bíróságig?

Vajon „Isten keze” elér-e a Legfelsőbb Bíróságig?