Megszavazta az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozást
Másfél év után. Valakinek utolsónak is lennie kell.
Másfél év után. Valakinek utolsónak is lennie kell.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.
A holland miniszterelnök-aspiráns pártja ugyan megnyerte a választást, de a koalíciós tárgyalások nem haladnak.
Különösebb indok nélküli látogatásra érkezett új politikai szövetségeséhez, Orbán Viktorhoz Robert Fico szlovák miniszterelnök, hogy a korábban feszültségeket okozó ügyek szőnyeg alá söprése mellett azokról a stratégiai kérdésekről tárgyaljanak, amelyekben vállvetve harcolhatnak az EU-ban.
Tavaly azt mondtuk az évzáróban, hogy "nincs olyan, hogy magyar külpolitika", csak olyan manőverek idegen vizeken, amelyek jól mutatnak itthon, a kommunikációban. Hogyan változott ez idén? Van-e stratégiája Orbán Viktornak? Miért szurkolunk annak, akinek a visszatérése közvetlen katasztrófába sodorhatná Magyarországot? Valóban változhat-e a széljárás Brüsszelben? Külpolitikai évértékelőnkben összefoglaltunk mindent, amit 2023 orbáni külpolitikája előrevetít 2024-re.
Eddig még soha nem találkoztak kettesben, de már szervezés alatt van egy kétoldalú találkozó.
Hosszú interjút adott a miniszterelnök politikai igazgatója az Indexnek, amelyben a Huszárvágás című könyvéről és a magyar kormányzat által képviselt külpolitikáról beszélt.
"Kevés van a hozzá hasonló óriásokból. Nem könnyű őket elviselni. De nélkülük a világ nem csak szegényebb lenne, de még inkább eltévedne az élet kanyargós, keskeny útjain. Hiányozni fog. De művei, hagyatéka, az általa elért eredmények, hibái és sikerei velünk maradnak. Tanulunk belőle?" – írja biztonságpolitikai szakértő szerzőnk a múlt héten elhunyt amerikai politikusról, akivel egy időben volt alkalma együtt dolgozni.
„A szuverén külpolitika az miniszterelnök-központú külpolitika."
Huszonegy országra (köztük 11 európai tagállamra, valamint az Egyesült Államokra, Kínára, Oroszországra, Indiára, Törökországra, Szaúd-Arábiára, Dél-Afrikára, Indonéziára, Brazíliára, Indiára és Dél-Koreára) kiterjedő globális közvélemény-kutatást készített a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR), együttműködve az Oxfordi Egyetem „Európa egy változó világban” projektjével.
Két lovat próbál egyszerre megülni Orbán Viktor, aki a Türk Tanácsban támogatta azt az izraeli konfliktussal kapcsolatos állásfoglalást, amire az ENSZ-ben nemet mondott. A „keresztényvédő” magyar kormányfő az azeri elnöknek is elismerését fejezte ki a keresztény örmények kiűzéséért Karabahból.
„Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között” – indokolta a lépést Asztanában Szijjártó Péter külügyminiszter.
A magyar külpolitika nagy hangsúlyt fektet az EU-s bővítéspolitikára a rendezvény szervezői szerint, remélik, hogy „Ukrajna egyfajta hozományaként" a balkáni országok is prioritást élveznek ezentúl.
A kérdés azért izgalmas, mert a Biden-kormányzat azzal próbálja átvágni a gordiuszi csomót, hogy egy nagy törvénycsomagba pakolja össze az ukránoknak, illetve az Izraelnek szánt támogatásokat a tajvani segéllyel és az amerikai határvédelemre fordítandó forrásokkal, ami vagy átmegy a kongresszuson, vagy még a mostaninál is súlyosabb belpolitikai válságot okoz az országban.
A Magyarországot a Nyugat irányába állító Szent István ünnepét használta fel Orbán Viktor annak deklarálására, hogy vonzóbb számára a keleti autokráciák barátsága, mint a szövetségi hűség.
Szijjártó Péter szerint kell hozzá “egy nagy adag vagányság”, de sikeres a magyar külpolitika. Ha valaki nem értené, mire gondol, a miniszter és jobbkeze, Menczer Tamás segít, közös erővel “magyarosítják” a diplomácia visszafogott kódnyelvét. Ahol pedig mégsem lennének világosak, ott mi segítünk eligazodni kijelentéseik értelmezésében egy magyar–magyar szótárral.
Gorka Sebestyén szerint Joe Biden Ukrajna-politikája idióta, Orbán Viktornak pedig kötött a mozgástere.
Tovább építjük kiváló országimázsunk mellett kapcsolatainkat is északi szomszédainkkal.
Teljes erőbedobással győzködhetik a magyar miniszterelnököt az uniós vezetők.
A Külügyminisztérium államtitkára azt mondja, aggódik a svéd demokráciáért.