A republikánus törvényhozók nagyjából egységesek Izrael támogatásában, míg Ukrajnával kapcsolatban ez már távolról sem mondható el róluk, az utóbbi támogatásával kapcsolatban viszont a demokraták körében nincs nagyon vita, ők sokkal inkább az Izrael melletti kiállást tartják problémásnak – derül ki a Wall Street Journal elemzéséből.

A következő hetekben a két kérdés sorsa most összekapcsolódhat a Capitoliumon, mivel a Biden-kormányzat épp azt latolgatja, hogy a két országnak szánt támogatásokat, valamint a Tajvan és az amerikai határvédelem finanszírozására biztosítandó forrásokat egyetlen törvénycsomagban vonja össze, amelyet a még meg nem nevezett új házelnöknek kellene majd valahogy átvinnie a képviselőházon.

A Trump-éra előtti hagyományos, republikánus héjamentalitásból nem sok minden maradt, mostanra a párt élvonalában ugyanúgy találni az Ukrajnának való fegyverszállításokat teljes mértékben támogató politikust, mint olyat, aki inkább vonakodónak nevezhető ebben a kérdésben. Márpedig jelenleg a képviselőházban republikánus többség van, így az ellenzék támogatásának megszerzése kulcsfontosságú a kormány számára, ha át akarja nyomni a törvénycsomagot a kongresszuson, persze ennek előfeltétele, hogy a Republikánus Párt magával is megegyezzen, már ami az új házelnök személyét illeti.

Példátlan, ahogy nyolc republikánus szétverte pártja többségét és megbénította a washingtoni törvényhozást

Az USA történetében először leváltották a képviselőház elnökét, amit a republikánus Kevin McCarthy maroknyi párttársa hajtott végre, a kárörvendő demokraták segítségével. Az eredmény törvényhozási káosz, akkor, amikor november közepéig össze kellene rakni a már futó pénzügyi év végleges költségvetését, az utolsó pillanatban összefércelt átmeneti helyett.

A hagyományos felállás abban a tekintetben is változott, hogy egykoron Izrael támogatásának kérdése kétpárti egységet képezett, mostanra azonban a demokraták progresszív szárnya a támogatás csökkentése mellett száll síkra, arra hivatkozva, ahogyan Izrael a palesztinokkal bánik, illetve a ciszjordániai megszállás körülményeit is helytelenítik, a képviselők között vannak, akik apartheidet emlegetnek ezzel kapcsolatban, míg más demokraták pedig határozottan kiállnak Izrael mellett.

A CNN egy közvéleménykutatása szerint a demokrata szavazók hajlamosabbak a palesztinok iránti szimpátiára, mint a republikánusok, ugyanakkor Izrael nagyfokú támogatása mindkét szavazótábor többségére igaz.

A külpolitika irányával kapcsolatos vita erősen befolyásolhatja a választásokat is, márpedig ilyesmi 2008-óta nem fordult elő Amerikában, akkoriban az iraki háború kérdése gyakorolt hatást az elnökválasztásra. Emellett azonban kérdéses az is, hogy a külpolitikai elképzelések ilyetén megosztottsága mellett meddig lesz képes az Egyesült Államok fenntartani a korábbi hagyományokon alapuló szövetségi rendszerét és a világpolitikában elfoglalt szerepét?

Az izraeli-palesztin háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Joe Biden szerint hiba volna Izrael részéről megszállni a Gázai övezetet, eddig 30 amerikai állampolgár halt meg a Hamász támadása miatt - közvetítésünk a háborúról

Izrael ENSZ nagykövete arról beszélt, hogy egy esetleges szárazföldi támadást követően sem áll érdekükben újra megszállni Gázát, még legalább 13 amerikai állampolgár sorsáról nincs információja Washingtonnak.