Történelmi mélypontra került a forint napi középárfolyama az euróval szemben, és nem tudni, hol a vég. A jegybank keddi ülése ezért a szokásosnál jóval izgalmasabbnak ígérkezik. De kell-e igazán aggódnunk az esés miatt?
Szigorít a jegybank az adósságfék-szabályokon, emiatt nagyobb biztonságban lesznek a lakáshitelt felvevő ügyfelek, és tágabb teret nyernek a kiszámítható törlesztőrészletű, fix kamatozású lakáskölcsönök.
Négy év alatt az átlagfizetés 42 százalékkal nőtt, a lakáshitelek átlagkamata pedig több mint 40 százalékkal 4,42 százalékra csökkent.
Sokan úgy gondolják, hogy ha felvették a lakáshitelt, azzal már révbe értek és onnantól nincs is egyéb dolguk vele, csak a terheket fizetni. Pedig számos lehetőség áll a hitelfelvétel után is az ügyfél rendelkezésére, amivel érdemes foglalkozni.
Mintegy millióan lehetnek a nem fizető adósok listáján, 2013 óta pedig 48 ezer lakást buktak el a hitelesek.
A cél a hírek szerint az, hogy a fix kamatozású, biztonságosabb hiteleket felvételét ösztönözzék a változó kamatozású kölcsönök helyett.
Minden megvizsgált bank lakáshitel-szerződési feltételeiben talált valami olyat az MNB, amely egy perben tisztességtelennek minősülhet. A bevásárlókártyákat kínáló boltok és az árubemutatón hitelt kínáló ügynökök is sok bajt okozhatnak.
Sokáig nem volt mozgás a fogyasztóbarát lakáshiteleknél, azonban júniusban már a bankok egy része nem tudott tovább várni és a hozamok emelkedését érvényesítette a hitelkamatokban. A legrosszabb esetben ez azt jelenti, hogy aki egy hónapot várt, az ugyanazért a hitelért 4-6%-kal fizethet ki havonta többet.
A mostaninál nyolcszor több lakáshitellel serkentené a gazdasági növekedést a jegybank, remélve, hogy nem lesz újabb adósságválság. Ám az ügyfelek egy része most is rizikós.
Többéves mélypontra került a forint; eljárást javasol Magyarország ellen az Európai Bizottság a gazdaságpolitika miatt; az MKB jelezte, hogy megvásárolná a Budapest Bankot. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Banki források szerint 2019 januárjától megváltozik a szabályozás a lakáshiteleknél. A szándék egyértelmű: a kockázat mérséklése, a biztonság erősítése. Csakhogy… A Bankmonitor kiszámította, hogy mit jelent mindez egy átlagos hitelfelvevő számára.
Kerülik a kockázatot a lakáshitelt felvevők.
A lakástakarékot sokan a 30%-os állami támogatás miatt választják. Azoknak is érdemes ilyen módon félretenni, akik már lakáshitellel rendelkeznek, vagy éppen hitelfelvételen gondolkoznak.
A mostaninál nyolcszor több lakáshitellel serkentené a gazdasági növekedést a jegybank, remélve, hogy nem lesz újabb adósságválság.
Hétfőn járt le a meghosszabbított kilakoltatási moratórium, és keddtől ismét családok ezrei kerülhetnek utcára, ráadásul nemcsak a bedőlt hitelesek.
Mostantól már 15 éves kamatperiódusú forintlakáshiteleket is kínálhatnak a bankok.
Egyre több fejlesztés jut el befejezéshez közeli stádiumba, és az ilyen készültségi fokú ingatlanok drágábbak, mint a tervezőasztalon lévők.
A hitelfelvétel erősítésével pörgetné fel még jobban az ingatlanpiacot a Magyar Nemzeti Bank, a szakma pedig az automata értékbecsléshez fűz nagy reményeket. Igaz, mindkét módszernek vannak ellenzői – derült ki a Portfolio konferenciáján, ahol arról is szó esett, meddig tarthat ki az erős piac.
A KSH adatai alapján úgy tűnik, sokan ragadtak a mostaninál rosszabb feltételekkel törleszthető lakáshitelekben.
Élénk az érdeklődés a lakáshitelek iránt, de érdemes alaposan megfontolni a döntést.
